A tavaly indult #képesvagyok kampánnyal szerettük volna átlépni és ledönteni a korlátokat, konvenciókat, és az álmaikért töretlenül dolgozókat ünnepli. A kezdeményezés az idei évre már egy díjátadóvá nőtte ki magát, ahol inspiráló történetek és inspiráló személyek kerülnek a középpontba. Példaként szolgáló emberek, akiket fizikai vagy mentális állapotuk, múltjuk, a társadalmi elvárások, belső démonjaik ellenére képesek küzdeni céljaikért, tenni az elfogadásért és a sokszínűségért, beszélni a nehéz témákról és kiállni a fontos ügyek mellett. Hiszünk abban, hogy ez a közösség erőt, támogatást ad ehhez a sokszor nem könnyű úthoz, hogy kezdeményezésünk párbeszédeket indít. A mi szemünkben mindenki győztes, aki szót emel magáért és másokért, így most olvasóinkhoz fordulunk. Te kinek adnád a 2022-es év #KÉPESVAGYOK díját? Téged ki inspirál a jelöltek közül? Ismerd meg őket és szavazz!

Szilágyi Liliána

Titkát évekig senki sem sejtette, mígnem 2021. december 29-én egy a közösségi oldalán megjelent írásban felszabadította önmagát: „Bántalmazott vagyok. 25 év után készen állok kimondani a valaha létezett legnehezebb szavakat számomra. Megannyi fájdalom és küzdelem után, felállok és bármennyire is tudom, hogy egy rendkívül megosztó téma akkor is beszélni fogok róla, mert szükséges. Bántalmazott vagyok. Méghozzá egy olyan ember által, akitől eredendően a legnagyobb szeretetet és elfogadást kellett volna, hogy kapjam. Bántalmazott az apám”. Vallomását azóta több nyilatkozat is követte. Liliána régóta kereste a segítséget az igazságszolgáltatásban, de az az ilyen fajta ügyekben véleménye szerint még nagyon gyerekcipőben jár hazánkban, valamint, az elvett gyerekkort egy több évig húzódó per végi ítélet sem tudja visszaadni, ugyanakkor tovább nem akart hallgatni, ezzel a tettével pedig bátoríthatja sorstársait is.

Szabó Győző

Győző tíz évig volt szerhasználó, majd a kétezres évek elején elvonókúrára ment, és letette a drogokat. A pokolba vezető kalandos útról, majd a még gyötrelmesebb visszatérésről könyvet írt, ami 2012-ben jelent meg Toxikoma címen. A kegyetlenül őszinte vallomás azonnal a sikerlisták élére került, majd pedig azonos címmel Herendi Gábor filmet készített belőle, amit tavaly ősszel mutattak be, és az elmúlt évek egyik legsikeresebb magyar mozija lett azzal, hogy több mint 100 ezren váltottak rá jegyet. A film kapcsán drogmegelőző és felvilágosító kampány indult országszerte, melyben Győző is aktívan kivette a részét. Azóta a Toxikoma számos fiatal függőt késztetett arra, hogy elvonóra vonuljon. Bár Győző az írásra csak egyfajta terápiaként tekintett, súlyos drogfüggőségével folytatott harca mára sorsfordítóan hat másokra, és a bizonyítéka annak, hogy szabadon csak drogok nélkül lehet élni.

Szentesi Éva

Igazi túlélő, egy kőkemény nő, aki kendőzetlenül áll bele minden témába. Az írás számára terápia, létszükséglet, olyan természetes, akár a levegő. Mellbevágóan őszinte, legyen szó a rákkal szembeni harcáról, a gyógyulás felszabadító, ugyanakkor rögös útjáról, veszteségekről, sikerekről, az önmarcangolásról és az elfogadásól, az élet apró örömeiről és bosszantó kis apróságairól. Mindeközben pedig rengeteget ad és tanít olvasóinak. Mikor elhatározta, hogy betegségét nem kezeli magánügyként, és kiáll a nagy nyilvánosság elé, rákellenes kampánya hatására rengeteg nő ment el szűrésre, köztük volt több olyan is, akinél még éppen időben fedezték fel a tumort.

Járai Máté

A Jászai Mari-díjas színész épp olyan őszinteséggel beszél gyerekkori traumáiról, amiket szülei hedonista életmódja és alkoholizmusa miatt szenvedett el, mint az idegösszeomlásáról, a nyitott házasságról, vagy a biszexualitásáról. Máté nem szereti a titkokat és a köntörfalazást, szabad szellemiségben nevelkedett, így számára az a furcsa, ha az emberek nem vállalják önmagukat. Tudja, hogy sokszor túlságosan őszinte, de ezzel senkit sem akar megbántani, ugyanakkor hiszi, ha valaki közszereplőnek, akkor a szakmáján kívül is irányt kell mutatnia. A kirakatba rakott gyönyörű élet mögött gyakran hatalmas fájdalmak húzódnak meg, őt is csak azok a művészek érdeklik, akik emberiek tudnak maradni.

Annoni Zita

Annoni Zita kisbabája a tizedik lombikprogram során fogant meg. Ő és férje, Gianni Annoni megküzdöttek azért, hogy család lehessenek, Zita egy komoly műtétet is vállalt, hogy egészségügyileg alkalmas legyen az anyaságra. Mikor megszületett kisfiuk, azt érezték, igazi csoda történt velük. Sokáig nem beszélt az őket ért megpróbáltatásokról, ám azóta annyi személyes történet találta meg, hogy úgy érezte, erőt kell adni azoknak, akik hozzájuk hasonló cipőben járnak. A tapintatlan kérdéseket és megjegyzések arról, hogy „miért nem jön a baba”, a párkapcsolati megpróbáltatások, a nőgyógyászati vizsgálatok fontossága, a meddőség és a lombik nehézségei mind-mind olyan témák, melyekről kevés szó esik a mai napig, miközben a történet másik oldalán olyan párok állnak, akik sokszor úgy érzik, ami velük történik, az szégyellniük kell.

Zita, aktuális lapszámunk címlaplánya további komoly témákat oszt meg a gyerekvállalási próbálkozások legszívbemarkolóbb állomásairól, és saját nehéz gyerekkoráról is őszintén mesél a vele készült interjúban.

Ismerd meg a többi kategória jelöltjeit is: