„A másság soha nem választás kérdése” - interjú Járai Mátéval

„Társadalmi és politikai támogatásra is szükség lenne, hogy ne bélyegezzük meg azokat, akik - és ezt most nagyon idézőjelben mondom: »nem a normális minta szerint« élik az életüket. Én hiszem, hogy létezik egy olyan világ, és én abban szeretnék élni, ahol nincs Pride hónap, hanem minden hónap Pride hónap” - kezdi a beszélgetést Járai Máté. „Ne legyen kiváltság, hogy az emberek felvonulhatnak a szabadságukért, az életigenlésükért, vagy bármiért, amiért harcolnak. Az, hogy még 2023-ban egyáltalán valamiért harcolni kell Magyarországon, az Európai Unióban, ez nagyon elkeserítő. Sajnos a politikai nyomás nagyon befolyásol mindent, mert egy ideális világban ma már nem lennének bizonyos társadalmi elvárások, például hogy egy nőnek szülnie kell, vagy, hogy csak és kizárólag a monogámiában hiszünk, vagy, hogy nem ismerjük el az azonos neműek házasságát” - vélekedik a színész, aki szerint, ha nem lenne ilyen erős a nyomás, akkor valójában nem is kellene egyáltalán ezekről a témákról beszélgetni, mert senki nem is foglalkozna velük.
„Ma pedig miben élünk? Félünk, nehogy a szomszéd meglássa, hogy elmentem a Pride-ra, vagy, hogy egy olyan könyv van a kezemben, ami le van fóliázva. Tudod, mi ezzel a legnagyobb baj? Hogy ezekkel a döntésekkel rengeteg emberi élet megy ám tönkre” - folytatja Járai Máté, aki saját példáján keresztül osztja meg, hogy milyen nehéz az az út, amíg valaki felvállalja a boldogságát. „Én a saját tapasztalatomból tudom, hogy ez egy elképesztő harc önmagunkkal. Ez nem úgy van, hogy bemegyek egy könyvesboltba, belenézek egy LMBTQ témájú könyvbe és azt mondom, hogy igen, én meleg leszek” - mondja a műsorvezető, majd arra is kitér, hogy mi jelentene valódi segítséget az érintettek számára.

„Olyan emberekkel kellene többet foglalkozni, akik intelligensen, és átfogóan tudnak nyilatkozni a témáról. Nem pedig provokációnak tekinteni, hogy egy férfi félmeztelenül jól érzi magát, miközben táncol egy platón. És az is nagyon fontos lenne, hogy mindez ne legyen a gyerekek védelme mögé bújtatva“ - vélekedik Máté, aki szerint a gyerekeket nagyon is meg kell védeni, hiszen az ő lelkük a legsérülékenyebb, ezért is fontos a felvilágosítás. „Az egészben a legfontosabb, hogy ez nem választás kérdése, és számomra ez volt a legnagyobb felismerés, hogy a másság, az soha nem választás kérdése. Nevezhetjük másnak azt, ha valaki úgy dönt, hogy leborotválja a haját, az választás kérdése. De az identitás, az hogy ő hogy érzi magát szabadnak, az nem egy választás. Számomra az életben egy alapszabály van, az hogy ameddig mást nem bántok, addig a világnak el kell fogadnia, hogy én így szeretek élni” - vallja Máté, aki arra is figyelmeztet, hogy senkit, semmiért nem szabadna megbélyegezni, sem azokat, akik piros autóval járnak, sem azokat, akik éppen kékre festik a hajukat, majd kitér arra, hogy az ő életében miért volt jelentőségteljes a gyerekkor.

„Nekem nagy szerencsém volt, mert nyitottan gondolkodó szüleim voltak, akik elfogadóan néztek a világra, amiben én felnőttem. Van egy mély gyerekkori emlékem: a házunk kertjében ült két fiú, akik fogták egymás kezét, én pedig megkérdeztem anyukámtól, hogy ők szerelmesek? Azt felelte, hogy igen, tudod kisfiam, nagyon sok féle szerelem létezik” - emlékezik vissza Máté, aki szerint nagyban hozzájárult a boldogságához, hogy ilyen elfogadó nyitottságban nőtt fel, és erre a mai napig bagyon büszke. „Soha nem tudhatjuk, hogy az az út, ami odáig vezetett, mivel járt, ezért nem szabad megítélni az emberek döntését. Fogalma sincs senkinek az emberi lélekről, de ítélkezni azt nagyon szeretünk. Épp ezért fogadtam meg, hogy én mindenkinek segítek, aki hozzám fordul, de kéretlenül soha nem adok tanácsot senkinek” - mondja Máté, aki arról is beszél, hogy milyen vádakkal kellett szembesülni a médián keresztül.

„Nem azért fontos, hogy valaki felvállalja a magánéletét, mert azzal haknizni kell, mint ahogy engem is ezzel vádoltak. Épp ellenkezőleg. Ismert emberként kutya kötelességünk példát mutatni, és ha ezzel bárkinek segíthetünk, akkor már megérte őszintén kiállni. Ha meglátják benned az embert, aki beszél a saját nehézségeiről, akkor beindul a téma, és ha ezzel akár csak egy vagy két ember életén segíthetünk, akkor jót cselekedtünk” - osztja meg érzéseit a színész, aki szerint minél több olyan közszereplőnek jót tenne, ha megnyílna, aki egy úton eljutott valameddig, és tud is arról úgy beszélni, hogy azzal ne tépjen fel sebeket, és elsősorban ne bántsa meg saját magát. „Nekem egészen véletlenül van egy női szerelmem, azért mert én ebbe a lélekbe szerettem bele, de nagyon rossz lenne, ha én például én egy fiúba lennék szerelmes, és nem foghatnám meg a kezét nyilvánosan. Az egész mögött ugyanis a legfájóbb pont a gyűlöletkeltés. Egy olyan világban élünk, ahol mindig kell egy bűnbak, hol a migránsok, hol a melegek vannak terítéken. De én hiszem, hogy ez meg fog változni. A konzervatív értékek megóvása ugyanis igenis járhat együtt a toleranciával!”