Oké, a sztori: nagyjából azóta nem reggelizem, amióta vége az iskolás éveimnek. Mert már nincsenek unalmas első órák, amik pont tökéletesek a reggelizésre, már csak a rohanás van, meg egy gyors kávé, és a nincs egy rongyom se hisztéria, meg jaj, hol a kulcsom, és a már megint lekéstem a villamost.
Tudod, valami ilyesmi...
Ez a helyzet még rosszabb lett, mikor elkezdtem home office-ban dolgozni, mert a home office a legcsalókább dolog a világon. Az ember lánya azt hiszi, hogy majd végre ezer dologra lesz ideje, mert megspórolja az ingázást, aztán azon kapja magát, hogy már a sarki boltba is lusta lemenni. Ebből az lett, hogy a reggeli kávémmal simán elvoltam úgy este 6-ig, akkor is, amikor már bejártam dolgozni, munka után pedig lefutottam a boltba, csináltam vacsorát és kész.
Sokszor tényleg napi egyszer ettem, akkor is egészséges ételeket, mert számomra a csirke+saláta kombó az egyik legnagyobb kedvenc, ami nem nagy áldozat a szent cél érdekében, mégsem látszott meg az alakomon. Sőt, volt is rajtam némi plusz. Nem sok, hanem az a kritikus 4-5 kiló, én pedig ezen a ponton eltöprengtem, ha ilyen kevés bevitellel ez a helyzet, mi lenne, ha többet ennék. Így hát nem ettem.
Aztán jött a fordulópont!
Egy hónapja egészségügyi okok miatt el kellett kezdenem szedni egy gyógyszert, s mellette kötelező a reggeli. Eleinte nagyon nehéz volt, nem kívántam ébredés után semmit, meg alapból át kellett állnom arra, hogy legyen otthon valami reggeli, aztán pedig meglepően tapasztaltam, hogy alig pár órával később már újra korgott a gyomrom. Őzikeszemekkel néztem a munkatársaimra, hogy mégis mikor megyünk már enni, pedig régen ki se jártam velük ebédszünetben, mert nem voltam éhes.
Ahogy elkezdtem reggelizni, elkezdtem többet enni, már nemcsak a reggeli és az ebéd volt meg fixen, hanem becsúszott az uzsonna is, és mivel éhes voltam, a vacsorát is időben megejtettem. Ezen a pontos el is kezdtem aggódni, ennek meglesz a böjtje, de nem így történt.
A reggeli lenne a fogyás titka?
Az életmódom ezen az egy ponton változott, és meglepő módon elkezdtem fogyni, nem sokat, pont azt az imént említett kritikus pár kilót. A kedvem is jobb lett, sokkal több azóta az energiám, én pedig csak eszem és eszem, többet, mint évek óta bármikor.
Persze, hallottam már arról, hogy a reggeli milyen fontos, de nem gondoltam, hogy ennyire, azt meg pláne nem, hogy ez lenne a fogyás egyik kulcsa. Pedig így van. Azóta már tudom, mikor az ember csak keveset eszik, a test tartalékol, úgynevezett "túlélő üzemmódra" kapcsol, és minden bevitt kalóriához ragaszkodik, mert ki tudja, mikor jut legközelebb energiához, viszont ha naponta többször kap keveset, akkor az anyagcsere csak pörög és pörög, a tartalékokra pedig semmi szükség. Szóval viszlát, fölösleges kilók!
És ha már reggeli, ezt láttad már?
6 villámgyors reggeli rohanós hétköznapokra