„Tudni kell szeretni magunkat smink és photoshop nélkül is” - Ördög Ivett transzaktivista

Bioinformatikából doktoráltál, a nevedet egy elbírálásra váró TBC-gyógyszerszabadalmi kérvényen jegyzik, mindemellett elkötelezett LMBTQ-aktivista vagy. Honnan ez a végtelen energia?

Ördög Ivett: Kicsit pontosítok. Valóban dolgoztam egy TBC-gyógyszerkutatásban még tíz éve, és volt egy gyógyszerkandidátus-molekula, amire elkezdtük megírni a szabadalmi kérvényt, de sajnos megelőztek minket. Ezzel együtt büszke vagyok arra, hogy egy ilyen kutatásban részt vehettem. Honnan az energia? Jó kérdés! Hajlamos vagyok sok dologba belevágni, eljuttatni egy pontra, ahol már gurul a szekér, aztán továbbállok. Éppen ezért csapatokban szeretek gondolkodni. TBC gyógyszert is egy csoport részeként fejlesztettem, vagy amikor a 33. paragrafus elleni kampányt csináltuk, én voltam a kampány egyik arca, de a háttérben rengeteg aktivista áldozatos munkája volt, akik szervezték az interjúkat, összekötöttek a megfelelő emberekkel, átnézték, lektorálták, amit mondtam, segítettek felkészülni olyan kérdésekre, amik adott esetben nem számítanak a szakterületemnek. Persze így is rengeteget kivett belőlem az a pár hónap, és például most, hogy Berlinbe költöztem augusztusban, és új munkahelyen kell helytállnom, erősen visszavettem az aktivizmusból.

Két éve, 38 éves korod óta élsz nőként. Hasonlít az életed ahhoz, amit az előbújásod előtt álmodtál?

Ördög Ivett: Nem, mert sokkal jobb, mint gondoltam. Nekem az előbújásom pillanatában volt egy feleségem, akit biztosan tudtam, hogy elveszítek, pedig nagyon szerettem, és mindig különleges helye lesz a szívemben, akkor is, ha már más az életem párja. Irtó jó csapat voltunk, mindenben támogattuk egymást, megsokszoroztuk egymás energiáit. Az ő elvesztése volt a legnagyobb visszatartó erő számomra, ezért is küzdöttem olyan sokáig a nemi önkifejezésem megváltoztatása ellen. Akkoriban úgy gondoltam, hogy magányos maradok, és mivel a szakmámban széles körben ismert voltam, szakmailag is hatalmas kockázat volt a váltás. Szóval a legrosszabbra készültem. Végül bár munkahelyet kényszerültem váltani, majd picivel később külföldre kellett költöznöm, összességében jól jártam.

Persze a legnagyobb változás az, hogy megszabadultam egy olyan frusztrációtól, ami gyerekkorom óta kísért, és szinte már bele voltam fásulva. Tudtam, hogy sokkal felszabadultabb leszek, ha a valós nememnek megfelelően élhetek nőként, de még, amikor elkezdtem az orvosi tranzíciót se gondoltam, hogy ekkora lesz a különbség. Hallottam olyanokat, akik azt hangoztatják, hogy a tranzíció nem teszi jobbá a transzok életét. Ez statisztikákkal bizonyíthatóan hamis állítás, én pedig az élő anekdotikus bizonyíték vagyok arra, hogy igenis számít.

Az összes negatívum, ami a tranzíciómmal kapcsolatos abból fakad, hogy mások azt hiszik jobban tudják mi jó nekem és a sorstársaimnak, vagy épp veszélyt látnak a létünkben.

Előbújásod meglepte a környezetedet? Megnehezítette vagy megkönnyítette az életedet?

Ördög Ivett: Nagyon vegyesek voltak a reakciók, és nagyon függött attól, hogy az illető mikor ismert meg engem. Akik a húszas éveim közepén ismertek, azok többnyire nem lepődtek meg. Nagyjából az volt az az időszak, amikor nagyon feszegettem a nemi önkifejezés határait, így nekik inkább csak egy utólagos AHA-pillanat volt. Akkor értették meg igazán, hogy az akkor nem lázadás volt, hanem csak próbált előbújni a nő a férfi maszk alól. Emlékszem, akkoriban nagyon közel jártam a felismeréshez, de nem találtam meg azokat az információkat, amiket hallanom kellett volna. Pedig mindenki jobban járt volna, ha már akkor meg tudom ezt lépni. Akik viszont később ismertek meg, azok közül sokan nagyon meglepődtek.

Említetted, hogy munkahelyet kényszerültél váltani. Ezek szerint feszültséget okozott az előbújásod a munkahelyeden? Talán nem fogadtak el a kollégáid Ivettként? A karrieredre milyen hatással volt?

Ördög Ivett: Elsőre úgy tűnt nem okoz feszültséget, és a kollégáim többsége valóban elfogadott nőként. Sajnos azonban akadt, aki nem, és végül ezért is jöttem el, pedig hét évig dolgoztam ott, és szerettem ott dolgozni. Összességében viszont jól jöttem ki a dologból, szakmailag előrébb jutottam. Mivel felszabadultabb vagyok, most még többet tudok nyújtani szakmailag, és ezt a környezetem is észleli. Főleg ahhoz képest, amilyen ramaty állapotban az előbújásom előtt közvetlenül voltam. Akkor már jó másfél éve gyakorlatilag munkaképtelenségig depressziós voltam.

A nemek közötti bérszakadék ma még valós probléma Európában. A nemváltás befolyásolta a fizetésedet? Férfiként vagy nőként becsülnek meg jobban anyagilag?

Ma magasabb fizetésért dolgozok, mint valaha, magasabb beosztásban, a mostani munkahelyemen kimondottan megbecsültnek érezhetem magam, és van egy párom, akivel igazán ütős csapatot alkotunk. Szóval nem csak visszakaptam mindazt, amit úgy gondoltam elveszíthetek, de sok dologban még jobb is lett az életem. Ezzel együtt az én történetem ilyen szempontból nem tipikus. A legtöbb transznemű nőre ugyanúgy hat a nemek közötti bérszakadék.

Hogyan reagálsz, ha nyitottságod ellenére kényelmetlen helyzetbe akarnak belekényszeríteni?

Ördög Ivett: Elég harcos típus vagyok. Ha megpróbálnak valamit rám kényszeríteni, akkor nem nagyon szoktam hagyni magam. A legtöbb helyzetben mondjuk elég ha leülök az illetővel egy őszinte beszélgetésre, általában meg szoktam tudni győzni az embereket. Sajnos Semjén Zsolt még nem ült le velem beszélgetni, ez mondjuk nem rajtam múlik. Vannak azonban az életben helyzetek, ahol nem tudja befolyásolni az ember a másik véleményét. Vagy azért, mert az illető nem áll vele szóba, vagy azért mert egyszerűen az identitása részét képezi egy adott meggyőződés. Ilyenkor semmilyen észérv, tudományos kutatás vagy statisztika nem tud meggyőző lenni. Ezek azok a helyzetek, ahol egyszerűen csak odébb állni lehet. Még akkor is ha ez áldozatokkal jár.

Budapest vagy Berlin? Hol érzed magad jobban?

Ördög Ivett: Alpok! Nekem 2000 méter felett kezdődik a természetes élőhelyem. Viccet félretéve, erre a kérdésre nehéz válaszolni. Berlin nagyon sok szempontból jobb hely nekem, és ami a legfontosabb, távol van azoktól az ideológiáktól, amik elől menekültem. Itt jóval kisebb jelentősége van számomra a jogi nem- és névváltoztatásnak is, mert egy olyan társadalomban élhetek, ahol a transzstátuszom semmivel sem bír több jelentőséggel mint az, hogy ajak és szájpad hasadékkal születtem. Mind a kettő egy sajnálatos fizikai eltérés attól, ami az ideális volna számomra, de igazából szóra sem érdemes.

(Egyébként 38-as, ezért férfi cipőt soha nem kaptam. A váltás előtt mindig női futócipőket hordtam.) Szóval, ebben a közegben ilyen szempontból jobb. Ettől függetlenül nagyon várom, hogy megtörténjen itt a jogi nem- és névváltoztatásom, és mivel otthon explicit be van tiltva, ezért itt az állampolgárságot sem kell majd megvárnom. Talán májusban már hivatalosan is Ivettként ünnepelhetem a névnapom.

Másik oldalról viszont hiába vagyok negyedrészt sváb, mégis Budapest az otthonom sok szempontból. Nagyon hiányoznak a Budai-hegyek, a Mátra, a Börzsöny vagy épp a Vadálló kövek. Barátaim itt is vannak, ott is vannak, de az a táj ami a szívemnek kedves mégis inkább ott van.

Minek kellene történnie ahhoz, hogy jobban érezd magad Budapesten, mint Berlinben?

Ördög Ivett: Őszintén szólva annyi trauma társul az elmúlt egy évhez, amit Budapesten kellett megélnem, hogy egy elsöprő ellenzéki győzelem és rohamtempóban liberalizált LMBTQ helyzet se feltétlen tudna most haza csábítani. Elvesztettem a magyar jogállamba vetett hitemet, képtelen lennék újra rábízni magam. Szóval a német állampolgárságot biztosan ki fogom várni itt. Aztán meglátjuk, akkor hogy érzem majd.

Mi jelenti számodra a szabadságot?

Ördög Ivett: Egy hófödte hegyoldal, és egy pár léc a lábamon. Egy hegycsúcs nyáron, amit legyőztem. Egy végtelennek tűnő aszfaltcsík a hegyek közt, amin kabrióval hasítok. Egy magányos pillanat az erdőben, amikor csak a madarakat és a víz halk csobogását hallom. Igazából mindegy, csak hegy legyen és friss levegő, akkor már szabad vagyok.

Igaz, hogy szeretsz vezetni? Szenvedélyes és sportos sofőr vagy?

Ördög Ivett: Igen, szeretek vezetni, és Németország nagy előnye, hogy itt nincs mindenhol sebességkorlátozás. Viccet félretéve, viszonylag sportos a vezetési stílusom, de mindig elsődleges szempont a biztonság, nem szeretném egy fára feltekeredve végezni. Minden esetre az autóm számomra elsősorban szórakozásra van, pláne amióta nem kell irodába bejárni a járvány miatt.

Legjobban a hegyi utakat szeretem hajnalban, amikor még nincs más az úton. Olyankor csak igazán élvezetes egy szerpentin! Remélem, hamarosan sikerül eljutni majd a Nürburgring eredeti északi nyomvonalára is, és megtenni pár tisztelet kört. Ez az a pálya, amit a Forma-1 pilóták zöld pokolnak neveznek, egy nagyon hosszú tekervényes, hegyvidéki pálya. Igazán jó kihívás lenne.

Cipők vagy táskák? Mi a kedvenc kiegészítőd?

Ördög Ivett: Fülbevalók… elképesztő mennyiségű bizsut halmoztam fel.

Mit tapasztalsz, milyen hatással van a nők testképére a közösségi médiában keringő manipulált fotók látványa?

Ördög Ivett: Transzneműként sokszor nehéz szétválasztani, hogy mikor vagyunk azért elégedetlenek a testi adottságainkkal, mert még fel-felsejlnek a férfias arcvonások maradványai, vagy épp a testalkatunkban veszünk észre valami megmaradt férfi jellemzőt, vagy éppen csak a média által sugallt nőiségnek nem felelünk meg. Én próbálom ezt tudatosan szétválasztani, és mind a kettőt a helyén kezelni. Ebben is viszonylag szerencsés vagyok, biológiai jellemzőit tekintve a két nem között vagyok, így például a csontozatom kifejezetten nőies. Viszonylag kevés dolog van, amit a transzstátuszhoz kötök, a média által sugallt elvárásokat pedig viszonylag jól ki tudom zárni. Talán azért, mert ahhoz viszonyítom magam, honnan indultam, és hová jutottam.

Ezzel együtt azért előszeretettel nyúlok én is photoshophoz, és jól esik egy icipicit hozzátenni a rólam készült képekhez. Persze van, amikor kifejezetten már csak azért sem nyúlok hozzá a képhez, és úgy rakom ki az Instagramra. Tudni kell szeretni magunkat smink és photoshop nélkül is.

Milyen egy modern kori stílusikon? Ki a te ikonod?

Ördög Ivett: Nincs ikonom. Én inkább ilyen #dollypartonchallenge kompatibilis kaméleon vagyok stílus terén. Nagyon a hangulatomtól függ, milyen külsőt öltök magamra, és kicsit sportot is űzök belőle, hogy mindig kicsit más legyen, mint előző nap.