LMBTQ emberek, akik nélkül ma más lenne a világ

Június szerte zajlik a világon a pride hónap, az az időszak, amikor az LMBTQ+ közösség a Stonewall-lázadás évfordulója alkalmából megemlékezéseket és különböző kulturális programokat tart. Mindegy, hogy melyik táborba tartozol, a Pride Hónap remek időszak a sokszínűség ünneplésére, és másságuk miatt meghurcolt embertársainkra való emlékezésre. Hogy mi volt ez a Stonewall-lázadás, és miért olyan fontos, arról lejjebb olvashatsz.

Ez a hónap tehát nem arról szól, hogy a magukat az LMBTQQIAAP (leszbikus, meleg, biszexuális, transzgender, queer, questioning-kérdéses, interszexuális, aszexuális, ally - azaz támogató és pánszexuális) kategóriába tartozó emberek azt akarnák, hogy bárki meleg legyen - arról szól a hónap, hogy nem gyűlölni születtünk a világra, és hogy egymás elfogadása alapvető érték kellene, hogy legyen.

Akik nélkül más lenne a világ!

Az LMBTQ+ közösség tagjai között számtalan világsztárt és tudóst tudhatunk, akik nemcsak szimplán híresek (voltak), de a világ menetén is változtattak munkásságukkal. Walter Isaacson történlem professzor és író 2017-ben megjelent könyvében például arra mutatott rá, hogy Leonardo Da Vinci nyíltan meleg életmódot folytatott.

Na de kik még, akik megkerülhetetlen személyei a világnak?
A teljesség igénye nélkül válogattunk!

Ezért is kell a Pride Hónap!

Mindenhonnan heteronormatív (a heteronormativitás azon normák összessége, amelyek a heteroszexuális kapcsolatot tekintik az egyetlen elfogadható szexuális irányultságnak) üzenetek ömlenek ránk. Ezt látják a gyerekek, ebben szocializálódnak, és ha véletlenül mégsem heterók lesznek, esetleg kiderül róluk, hogy transzneműek, életük onnan megpecsételődik, és gyakorlatilag folyamatos szorongásban kell létezniük amiatt, hogy a többségi társadalom mit gondol róluk.

Azért is kell ez a hónap, mert noha a fejlett nyugati társadalmakban a pszichiátria és a pszichológia szakmák egységes véleménye szerint a homoszexualitás nem minősül betegségnek, máig tombol a homofób propaganda, máig vannak olyanok, akik szerint ez természetellenes (az állatvilágban is jelen van a homoszexualitás, erről ennyit), és aki nem így gondolja, az nem érdemes arra, hogy teljes jogú tagja legyen a társadalomnak.

Mi volt az a Stonewall-lázadás?

1969-ben a homoszexuálisok még az Egyesült Államokban sem találkozhattak nyilvános helyeken. Emiatt jöttek létre melegbárok, de ott sem leltek békére, hiszen folyamatosan rendőri attrocitásoknak voltak kitéve. Ebben az évben történt a Stonewall-lázadás, amikor is egy New York-i melegbár (a Stonewall Inn) közönsége szembeszállt az őket zaklató és rendre megalázó rendőrökkel. Ez volt az első eset a modern történelemben, amikor homoszexuális polgárok jelentős csoportja fellépett a (rendőri) elnyomással szemben. Az összecsapások öt napon át tartottak, majd még azon a nyáron hatalmas változások mentek végbe az amerikai civil társadalomban, és innentől kezdtek homoszexuálisok jogegyenlőségéért küzdő szerevezetek megalakulni.

Létrejött a Gay Liberation Front (GLF), amely már nem csak a hatósági visszaélések megszüntetését követelte, hanem a homoszexuális állampolgárok jogait semmibe vevő törvények eltörlését is (munkavállalók érdekvédelmét, a homoszexuális nemi kapcsolatot fajtalanságnak bélyegző törvények eltörlését, és antidiszkriminációs törvényeket helyi, állami és szövetségi szinten). A Stonewall a meleg büszkeség szinonimája lett és igen, ennek emlékére rendezik meg számos országban a melegfelvonulást.