A magyar feminista, aki fiúiskolába járt, és akit Nobel-békedíjra jelöltek! Bédy-Schwimmer Rózsa a világ első női nagykövetének élete

Bédy-Schwimmer Rózsa 1877. szeptember 11-én született Budapesten, egy felső középosztálybeli zsidó családban. Gyerekkora nagy részét Temesváron és Szabadkán töltötte, a polgári leányiskola után akkoriban nem tanultak tovább a lányok, ám őt a szokások nem érdekelték és 1893-ban jelentkezett egy kereskedelmi fiúiskolában, ahol esti képzés keretein belül érettségizett le.

forrás: LSE Library - Wikipedia

1895-ben dolgozni kezdett, és először nevelőként helyezkedett el majd könyvelőként és kereskedelmi levelezőként dolgozott, majd idővel rájött arra, hogy a nőként esélye sincs érvényesülni, sem anyagilag, sem elismerések tekintetében. Ezen negatív tapasztalatok sodorták őt az 1897-ben létrehozott Nőtisztviselők Országos Egyesületéhez, aminek 1900-tól az elnöke is lett. 1904-ben lelkes és mindenre elszánt aktivistaként, munkatársa, Glücklich Vilma társaságában Berlinbe utaztak, hogy részt vegyenek az International Women’s Suffrage Alliance (IWSA), azaz a Nemzetközi Szüfrazsett Szövetség rendezvényén, ahol Bédy-Schwimmer Rózsa előadást a magyar dolgozó nők helyzetéről. Hazatérésük után 1904-ben megalapították a Feministák Egyesületét, idővel azonban rájöttek arra, hogy eszméiket úgy tudják a legjobban terjeszteni, ha lapot indítanak. 1907-ben jelent meg a Nő és a Társadalom című folyóirat, amiben minden a női léthez szükséges és fontos témát érintettek, így a munka mellett az oktatás, az egészségvédelem is szóba került, de kitértek a szexuális felvilágosítás hiányának problémakörére is. Egyik fő céljuk a koedukált tanintézmények létrehozása volt. A társadalom szemében feminista mozgalmuk kicsit túllépte a komfort határát, és sokan támadták is őket azért, hogy hallatni szeretnék a hangjukat és célt érni olyan témák kapcsán is, amik többek szerint abszolút lejátszott elvek szerint zajlottak. 1913-ban a IWSA Budapesten rendezte meg szokásos konferenciáját és Rózsa szavai már olyan messzire elértek, hogy a nemzetközi sajtó is fejet hajtó a bátor magyar nő előtt, akit időt és energiát nem sajnálva képes kiállni a gyengébbik, de igazából kicsit sem gyengébb nem érdekei mellett.

forrás: LSE Library - Wikipedia

1915-ben az International Congress of Women rendezvényén. A fotón Rózsa balról a negyedik.

A kongresszus után a depresszió állapotába zuhant, és rájött arra, hogy szeretne ismét polgári munkakörben tevékenykedni. 1914-ben Londonba költözött, ahol az IWSA sajtótitkára lett, közben viszont kitört az első világháború, ő pedig hirtelen nem kívánatos személlyé vált és mivel Magyarországra nem térhetett vissza, így az Egyesült Államok felé vette az irányt, ahol kitűzött célja volt az, hogy békekonferenciát szervezzem a semleges államok között. 1915-ben Hágába utazott, ahol létrehozták a Women's International Committee for Permanent Peace-t, melynek Rózsa lett az egyik alelnöke, de a béke felé irányuló kezdeményezéseik kudarcba fulladtak, ezért rövidesen lemondott és hazatért. A Feministák Egyesülete csatlakozott az őszirózsás forradalomhoz, támogatva Károlyi Mihály törekvéseit. A politikus 1918 októberében Svájcba küldte Bédy-Schwimmert, november 1-én pedig svájci nagykövetnek nevezte ki, ezzel ő lett a világtörténelem során az első női nagykövet. Választójog híján azonban 1919 januárjában visszahívták Magyarországra, ám mivel szintúgy ebben az évben szervezkedni kezdett a Tanácsköztársaság és a fehérterror ellen, így végül nem térhetett haza.

forrás: New York World-Telegram & Sun Newspaper Photograph Collection - Wikipedia

Előbb Bécsbe, majd 1921-ben az Egyesült Államokba ment, ahol állampolgárságért folyamodott, de visszautasították, ugyanis pacifistaként nem volt hajlandó elmondani az eskü azon mondatát, miszerint ha kell, akár fegyverrel is kész megvédeni új hazáját. Ügye egészen a Legfelsőbb Bíróságig jutott, ahol elítélték és innentől kezdve élete végéig állampolgárság nélküliként élt. És bár korábban voltak mélypontjai, ettől függetlenül továbbra is aktívan kivette a részét a politikai szerepvállalásban és '30-as években Ritter Bearddel megalapították a World Centre for Women's Archives-t, és egy olyan oktatási gyűjteményt hoztak létre, amelyből a nők megismerkedhetnek a nők történetével. Sajnos a szervezet 1940-ben megszűnt, viszont erőfeszítéseik nem maradtak nyomtalanul, hiszen több főiskolát és egyetemet is arra ösztönöztek, hogy hozzálássanak egy, a nők történetét felölelő archívum létrehozásához. Tisztelői 1948-ban Nobel-békedíjra jelölték, és nemcsak az Egyesült Államokból voltak támogatói, de Magyarországról, Nagy-Britanniából, Olaszországból, Svédországból és Franciaországból is. Sajnos Rózsa ugyanezen év augusztus 3-án hunyt el, tüdőgyulladásban. 70 éves volt.

Bédy-Schwimmer Rózsa első női nagykövetként írta be magát a történelembe, a galériánkban bemutatott magyar női felfedezők pedig más téren alkottak emlékezetesek!