Az idősödő rocksztár néhány évtizedes késéssel megkap egy levelet példaképétől, amely megváltoztatja az életét. Úgy dönt, kideríti, mi lenne, ha valamit – vagy talán mindent – másképp csinálna. Néhány éve a rendező Dan Fogelman hallott egy különleges történetet, amely felkeltette a figyelmét. 1971-ben a zöldfülű zenész és dalszerző, Steve Tilston kiadta első lemezét, az „An Acoustic Confusion”-t, amely azonnal sikert aratott. A Zig Zag című zenei kiadvány újságírója egy interjúban azt mondta, Tilston lehet a zenei szcéna következő nagy durranása, és készített egy interjút vele, amelyben megkérdezte, ha minden álmát felülmúlóan gazdag és híres lenne, az befolyásolná-e dalait. Tilston pedig erre azt válaszolta, hogy igen, befolyásolná, és károsan hatna a dalaira. Az interjú megjelent, és egészen 2005-ig nem is foglalkozott vele. Akkor azonban egy amerikai gyűjtő felvette a kapcsolatot vele, mert megvásárolt egy levelet, amelyet Tilstonnak címeztek, a gyűjtő pedig ellenőrizni szerette volna, hogy valódi-e. A levelet nem más írta, mint Tilston személyes példaképe, a Beatles egykori tagja: John Lennon.
Úgy tűnik, Lennon olvasta az interjút, és biztosítani akarta Tilstont arról, hogy akkor is hű maradhat valaki magához, ha gazdag és híres lesz.
Fogelman elkezdett gondolkodni a történeten, vajon másképp alakult volna a zenész pályafutása, ha annak idején felveszi Lennonnal a kapcsolatot? Mi lett volna, ha nagyon híres, nagyon gazdag és nagyon boldogtalan lett volna? És pont ez történik Danny Collinsszal is a film elején.
Fogelman elkezdett a forgatókönyvön dolgozni, amit Tilston története inspirált. Danny Collins egy korai slágerének köszönhetően szupersztár lett, amikor pedig jókora késéssel megkapja a levelet a születésnapján, elkezd más szemmel nézni az életére. Lefúj egy teltházas turnét és beköltözik egy kisvárosi szállodába, hogy újra felfedezze a zene iránti szeretetét és megpróbálja visszaszerezni a családját, amelyet réges-régen, még útban a sztárság felé elhagyott.
Az igaz történet alapján készült Danny Collinsban elhangzik kilenc, mára már klasszikussá vált John Lennon-dal, valamint Ryan Adams, Don Was, Cairan Gribbin és Greg Agar zenéje. A filmet Dan Fogelman (Őrült, dilis, szerelem, Last Vegas) írta és rendezte, főszerepben Al Pacino, Annette Bening, Jennifer Garner Bobby Cannavale és Christopher Plummer.