Mi vagyunk a Jövő Menedzserei! – Polyák Ádám interjúja

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem aggódtam a mentor választás miatt. Úgy éreztem, hogy ez a program akkor lehet igazán értékes számomra, ha meg tudok nyílni a mentorom előtt és őszintén, tabuk nélkül tudunk beszélgetni. Így a jelentkezésemet is rendhagyó módon írtam meg, igencsak személyes hangvételű lett. Reméltem, hogy a közvetlen stílusú bemutatkozásom és a Menedzserszövetség tapasztalata a mentor-mentee párosok kiválasztásában egy olyan emberhez vezet el, akivel egy hullámhosszon leszünk. Már az első találkozón megnyugodtam. Steigervald Krisztiánnal tíz perc után megtaláltuk a közös hangot. Profi és közvetlen embernek ismertem meg, aki odafigyelt rám és olyan értő kérdéseket tett fel, amelyeket addig nem merültek fel bennem. Krisztián inkább vállalkozó, mint “9 to 5” menedzser, ami hatalmas pluszt jelentett, hiszen magam sem az a fajta ember vagyok, aki dolgozik, hanem aki megvalósít. Külön öröm volt, hogy a vírushelyzet ellenére a találkozók többségét személyesen tartottuk meg és mindig rugalmasan, kötöttségek nélkül találtunk időpontokat.

Számomra emberileg adott a legtöbbet ez a kapcsolat. Nem ismertem fel, de karrierem és életem egy olyan szakaszában voltam, amikor nagy szükségem volt a segítségre. A legnagyobb megdöbbenést az jelentette, amikor ráeszméltem mennyire kevés időt szánok a személyes fejlődésem tervezésére és a saját életem, karrierem átgondolására. Krisztián számtalanszor tett fel olyan kérdést, amire a stílusomtól eltérően nem tudtam azonnali választ adni és amin komolyan el kellett gondolkodnom. Gyakran emlegetik, hogy egy harmadik fél teszi fel a legjobb kérdéseket, de ritkán kap az ember lehetőséget, hogy egy tapasztalt, képzett ember annak szentelje az idejét, mi több a teljes figyelmét, hogy megértsen és kérdezzen. Sokszor próbáltam válaszokat kicsikarni belőle, de Krisztián ezeket mindig egy széles mosollyal nyugtázta és egy történettel, kérdéssel passzolta vissza, emlékeztetve arra, hogy a válaszokat nekem kell megtalálnom. Az emberi oldal mellett sokat foglalkoztunk a vezetői aspektussal is. Eddig is az élethosszig történő tanulás híve voltam, de a program csak még jobban megerősített abban, hogy vezetőnek nem születni kell, hanem azzá kell válni. Minden egyes alkalom hatalmas élmény volt, de úgy gondolom, hogy azok a történetek, anekdoták, amiket Krisztián mesélt, mindig is velem maradnak és visszaköszönnek majd, ha felismerem a mintákat.

A mentorprogram kulcsüzenete szerintem az, hogy ha van lehetőséged arra, hogy egy tapasztalt és képzett szakember veled foglalkozzon, akkor azt esztelenség kihagyni. Borzasztóan értékes valaki olyannal beszélgetni, közösen ötletelni, aki érti a szakmádat, érti az élethelyzetedet. Nekem korábban az egyetemen is bevált, hogy külön felkészítőre mentem abból a tantárgyból, amit nehezen tanultam vagy nem értettem. Így vettem rá magam a tanulásra.
Szerintem a karrieredről, életedről való gondolkodás is ehhez hasonló. Kevés az olyan ember, aki foglalkozik ezekkel a kérdésekkel és még kevesebb, aki képes önállóan, tudatosan és kellő mélységben képes erre. Aki úgy gondolja, hogy ezen a területen már nincs hova fejlődnie az abba a hibába eshet, hogy nem tudja, hogy nem tudja. A mentorprogram helyet, időt és partnert ad ahhoz, hogy magaddal foglalkozz és szerintem ez megfizethetetlen.