Rögtön az elején bevallom, alapszintű expós tudással érkeztem a Magyar Nemzeti Múzeum legújabb időszaki Magyar EXPO sikerek (1851-2021) - A nemzeti identitás kultúrtörténete című időszaki tárlatára, amely 170 év 32 világkiállítását, illetve az azokon megjelent magyarok nem mindennapi sikereit mutatja be. Azonban egy pillanatig sem kellett aggódnom a hiányos ismereteim miatt, ugyanis rögtön a tárlat legelején megismerhettem az expók születésének történetét. Az első világkiállítást például Viktória királynő nyitotta meg Londonban 1851. május 1-jén, az esemény ötletgazdája pedig nem más volt, mint a férje, Albert herceg. A hat hónapon át nyitva tartó kezdeményezéshez több tízezer kiállító csatlakozott, a látogatók száma pedig meghaladta az egymilliót is.
A Nagy Kiállításként emlegetett rendezvény a korszak szellemi-, és anyagi kultúrájának találkozóhelyeként, az emberi fejlődés generátoraként, illetve egyes országok, kontinensek közötti kapcsolatteremtés, továbbá az információcsere új platformajaként működött. Az expótörténeti gyorstalpaló után magamhoz vettem a bejáratnál található sétálófüzetet, amelyben minden kiállított (és sorszámmal ellátott) tárgyról megtaláltam a legfontosabb információkat. De érdemes már az első teremben letölteni az Artivive applikációt is a mobilunkra, amivel bizonyos műveket tulajdonképpen életre is kelthetünk – ha a megjelölt elemekre irányítjuk a telefonunkat az app használata közben, akkor a kiterjesztett valóságban is megtekinthetjük ezeket. (A családi programot tervezőknek érdemes kiváltania a jegypénztártnál az expóútleveleket, melybe a világkiállítások helyszíneit pecsételhetik a legkisebbek – de persze korosztálytól függetlenül különleges szuvenír lehet a világkiállításokon már tradícióvá vált dokumentum.)
Az első ilyen interaktív látnivaló például az a herendi étkészlet, amelyet maga Viktória királynő is megcsodált a londoni világkiállításon, sőt, vásárolt is belőle egyet – ezért azóta is Viktória-mintás Herendi-készletnek hívják azt.
A tárlatból az is kiderül, hogy az expók hőskora a második ipari forradalom kibontakozásának kezdetére esett, ugyanis az egyre gyorsuló információáramlásnak, valamint egyre sűrűbbé váló közlekedési hálózatnak köszönhetően a kiállításoknak ekkor már kiemelkedő szerepe volt a legújabb találmányok és felfedezések megismertetésében és elterjesztésében - a magyar elektrotechnika atyja, Jedlik Ányos például 1855-ben elküldte a Bunsen elemekhez hasonlatos saját gyártású akkumulátorait a párizsi expóra, ahol bronzérmet nyert a találmányaival. Ma viszont a hangsúly inkább már az egyes országok imázsának formálására tevődött át és a 20. század közepétől egy-egy fontos világjelenségre, az emberiség egészét érintő problémára fókuszálva adják meg az expók központi tematikáját a résztvevőknek – ezekre mutatnak be innovatív megoldásokat a nemzeti pavilonokban. A 2020-2021 dubaji világkiállítás témája például „az elmék összekapcsolása a jövő megteremtéséért” volt. A Magyar Nemzeti Múzeum tárlata emléket állít annak is, hogy ezt az eseményt a koronavírus-járvány kirobbanása miatt egy évvel el kellett halasztani – ugyanis egy szájmaszkot viselő alak mellett is elsétálhatunk a teremben.
Éppen ettől válik különlegessé ez a mintegy 50 magyar közgyűjtemény és magánszemély világkiállításokhoz kapcsolódó műtárgyait összegyűjtő Magyar EXPO sikerek tárlat: bárki megtalálhatja benne a saját számításait – pontosabban az érdeklődési körét. A magyar képző- és iparművészet mellett megjelenik az építészet, a tudomány- és technikatörténet, a kézműipar, a kereskedelem, élelmiszeripar és a vendéglátás is: megcsodálhatjuk Szinyei Merse Pál: Majális című világhírű művét, a Halasi csipketerítőket, Rómer Flóris 1867-es naplóját, Andrássy György aranyérmét 1867-ből, Beliczay Imre híres pesti mézeskalácsos és viaszöntő mézeskalácsmintáit, de tanulhatunk a lófogászatról, a hangszerekről és a Zwack Unicumról is. Sőt, távozáskor még a híres Szegedi halászlé receptjét is megkapjuk útravalóul.
A Gál Vilmos kurátor vezetésével megrendezett kiállítás 2023. augusztus 20-ig megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeumban, belépőjegyet pedig IDE kattintva tudsz vásárolni elővételben.