Isztria rejtett kincsei - felfedezésre váró titkos helyek

Belső Isztria, a horvát Toszkána

Aki az Isztriai-félsziget szívébe merészkedik, egyedülálló élményekben lehet része, az Isztriai-félsziget belső területe még felfedezésre váró rész, melyet még nem rohamoztak meg a tömegek. Itt igazán megtapasztalhatjuk a horvát városok valódi hangulatát. Manapság a monográfiák Terra incognita-ként említik, a régi térképészekhez hasonlóan, ismeretlen, felfedezetlen földként. Pazin, Hum, Motovum, Grožnjan és Labin – ezek a nevek nem pusztán térképen megjelenő helységek. A kisvárosok évszázadokon átívelő történelem lenyomatai, lenyűgöző tájba olvadva készen állnak arra, hogy felfedezzék őket.

Labin az Isztriai-félsziget keleti oldalán, a tengerhez közel található. Az óváros a hegy tetején fekszik, lenyűgöző kilátással a Kvarner-öbölre és a szőlőkkel borított domboldalakra. A városban nemcsak a középkori és barokk történelmi emlékeket lehet meglátogatni, hanem kulturális eseményekkel is várják a látogatókat. A komolyzene kedvelői a „Kulturális Nyár” alkalmával élvezhetik a koncerteket és számos látványosságot tartogat a „Labin Art Republiqua” (Labin Művészeti Köztársaság) elnevezésű rendezvény is. Az óvárosban remek éttermek és elsőrangú pizzériák várják a vendégeket.

Az Isztria központjában található Pazin, 130 méter magas sziklára épült erőd, a félsziget közepén helyezkedik el. A középkori erőd a Pazin szurdok fölé magasodik, és meseszép kilátást nyújt a környező vidékre. A város jelképe a Pazin-kastély oldalában tátongó 100 méter mély és 20 méter széles szakadék, ami a Pazinčica-patak szurdoka, víznyelő és barlang, mely végül több kilobejárméterrel később, a Lim-fjordban tűnik elő újra. A szakadékhoz két irodalmi mű is kötődik. A vélekedések szerint Dante Isteni színjátékában a Pokol kapuját innen mintázta. Verne Gyula pedig a Sándor Mátyás című regényében a tömlöcben raboskodó gróf a szakadék vizébe vetve nyeri vissza szabadságát

Pazintól északra található Hum, a világ legkisebb városa, valódi kuriózum. Szűk utcái, kereken kettő és középkori hangulata olyan érzést kelt, mintha itt megállt volna az idő. Hum Horvátország olyan települése, mely az elmúlt 1000 év során szinte semmit sem változott, a városban a 11. század óta szinte egyetlen új épületet sem húztak fel, így teljesen megőrizte kora középkori jellegét. A megóvott városfalakon belül csak két utcácska helyezkedik el, két templom és egy konoba (vendéglő), ahol az évszázados receptúra alapján készített biska (fagyöngy) pálinka iható. Hum kis területe ellenére érdekes helytörténeti múzeumot és galériát is rejt, melyek bemutatják a város történelmét, kultúráját és művészeti örökségét. A város bejáratánál rögtön találkozhatunk egy szeszfőzdével is, ahol a díjnyertes horvát Karbun gint, illetve a szintén számos aranyérmet elnyert Teranino likőrt, mely családi receptúra alapján, Teran szőlőből készült vörösbor gyümölcspárlat, titkos hozzávalókkal fűszerezve.

Észak-Nyugat felé haladva egy fennsíkon található Grožnjan művészközössége, az „Isztriai Párizs”, ahol a művészet és a kreativitás szabadon szárnyal. A szelíd isztriai tájban fekvő település, és a festői vidék inspirációt nyújtanak a művészeknek és a látogatóknak egyaránt, miközben az utcákon sétálva az ember szinte megérzi a kreatív energia pulzálását. Grožnjan középkori városka, mely bájos tereivel, hangulatos utcácskáival, pazar kilátásával méltán foglal előkelő helyet Isztria látványosságai között. Grožnjan középkori szűk utcáival, ódon mediterrán házaival, a számtalan képzőművészeti galériával, stúdióval emelkedik ki. A városfalak mellől bámulatos panoráma nyílik a környező szőlővidékre míg a kör alakú óvárosban kellemes, helyi ízeket kínáló vendéglők, kávézók sorakoznak a galériákat felváltva. A város jazz fesztivállal és számos zenei programmal várja a látogatókat.

Az Isztriai-félsziget városkái egymás mellett helyezkednek el az úton, így akár egy nap alatt is bejárhatjuk és felfedezhetjük mindet.

A városokon túl, hegyre fel

Ha inkább aktív kikapcsolódásra vágyunk, akkor az Učka Natúrpark a lehetőségek tárháza. Az természetpark a hegyek és erdők birodalma, ahol a természet szépsége mindenkit magával ragad. A természetkedvelők, túrázók és a sziklamászók számára egyaránt számtalan túraútvonalat kínál, amelyeken keresztül felfedezhetjük a helyi növény- és állatvilágát, valamint gyönyörködni lehet a lenyűgöző panorámában. A tenger közelségének köszönhetően a hegy sajátos éghajlati viszonyai kedveznek a buja erdős növényzetnek, mely számos ritka és védett növény- és állatfajnak ad otthont. A hegység legmagasabb pontján, a Vojak-csúcson egy jellegzetes kőtorony és csillagvizsgáló található. A torony tetejéről csodálatos kilátás nyílik Rijekára, és a Kvarner-öbolre. A Vela Draga óriási sziklaoszlopaival és sziklafalaival az Učka-hegység északnyugati lábánál fekszik, nem véletlen az alpinisták kedvece, Horvátország egyik legegyedülállóbb geomorfológiai látványossága, melyet vízfolyások vájtak a puha mészkőbe.

Az Isztriai gasztronómia

Az Isztriai túra nem lenne teljes a helyi gasztronómia és borok felfedezése nélkül. A félszigeten összefonódik a kontinentális és a mediterrán konyha: halak, tenger gyümölcsei, kukorica leves, vagy isztriai szarvasgombás tészta, vadasok, füstölt kolbászok, vad spárgás omlett, és a sajtok. A helyi tavernák és éttermek a legfrissebb, legízletesebb helyi fogásokkal várják az utazókat. Ezzel párhuzamosan, az Isztrián létesültek az első horvát luxus éttermek, és emellett az isztriai borászatok is behálózták az egész félszigetet. Isztriában a népi konyha, a polgári konyha és a fine-dining egymást egészítik ki, ami nem csoda hiszen olyan gasztronómiai értékeken alapulnak mint pl. a csúcsminőségű lisztből készült autentikus tésztafélék, ezen kívül osztriga, rákok, csúcsminőségű nemes halak, fehér és fekete szarvasgomba számos más gombafélék mellett, vadon nőtt spárga, isztriai szárított sonka (pršut), szalonna, kolbász és ombolo (isztriai disznóhús étel), apró és nagy vadak. Az étkezés egy kis pohárka biska, mézespálinka, vagy rutapálinka kiivásával kezdődik.

Az Isztriai félsziget dombjai szőlőültetvényekkel borítottak, ahol a helyi borászok szenvedélyesen őrzik a régi hagyományokat és készítik a minőségi borokat. Egy borkultúra során az utazók betekintést nyerhetnek a borászatok életébe, megkóstolhatják a legfinomabb helyi borfajtákat, és megismerhetik az Isztriai borászatok évszázados történetét.

A belső Isztria felfedezése során az ember egy különleges utazásra indul, ahol a történelem, a kultúra, a természet és a gasztronómia találkozik. Egy pár napos kirándulás során új dimenziókat nyit meg az utazók előtt, és emlékezetes élményekkel ajándékozza meg őket, amelyeket soha nem felejtenek el.