A Louis Vuitton 2019 őszi-téli férfikollekciójának egy része Michael Jackson előtti tisztelgés volt, Virgil Abloh tervező a pop királyának ikonikus stílusa és popkultúrára gyakorolt hatása előtt hajtott fejet a ruhákkal. A kollekció januárban debütált a párizsi divathéten, jóval az HBO dokumentumfilmje, a Neverland elhagyása előtt. Az azóta keletkezett vihar azonban természetesen rányomta a bélyegét a ruhák sorsára, illetve az egész Louis Vuitton házra is.
Eddig nem lehetett tudni, mit lép a divatház, mikor ítélik úgy, hogy egy ikon körüli vádak elfogadhatatlanná tesznek egy életművet és ezáltal revideálni kell saját kollekciójukat, de úgy tűnik, az ügy kényessége és fontossága miatt döntöttek: a kérdéses ruhadarabok nem fognak piaci forgalomba kerülni.
A WWD-nek adott exkluzív közleményében Virgil Abloh aggasztónak nevezte a filmben megfogalmazott állításokat, amelyek Michael Jackson egész munkásságát átszínezhetik.
Tisztában vagyok vele, hogy a bemutató ennek a dokumentumfilmnek a fényében milyen erős érzelmi reakciókat váltott ki. Szigorúan elítélem a gyerekmolesztálás minden formáját, az emberi jogokkal való bármilyen visszalést vagy erőszakot. Szándékaim ezzel a show-val azok voltak, hogy Michael Jacksonra mint popkulturális művészre hivatkozzak. Az egész kollekció kizárólag a nyilvánosság előtti képére reflektált, amelyet mindannyian jól ismerünk és amely művészek és dizájnerek egész generációját befolyásolta.
-A Louis Vuitton elnőke, Michael Burke is kiadott egy közleményt, amelyben ő is biztosít mindenkit, hogy a divatház messzemenőkig elítéli a gyerekbántalmazás minden formáját.
A Neverland elhagyása című dokumentumfilmben elhangzott állításokat igen problémásnak és felkavarónak találjuk. A gyermekek biztonsága és jóléte a lehető legnagyobb fontossággal bír a Louis Vuitton számára. Teljes mértékben elkötelezettek vagyunk ezen üggyel kapcsolatban.
-A galéria után megtudhatod, milyen fejleményei voltak eddig a Michael Jackson botránynak!
A Louis Vuitton Michael Jacksont megidéző kollekciója, ami nem kerül piacra
Bálványok alkonya
Az HBO dokumentumfilmjében, a Neverland elhagyásában Jackson két egykori "gyerekbarátja" és rokonaik mesélnek arról, hogyan manipupálta őket és családjukat is szisztematikusan a szupersztár, kihasználva hírnevét és gyakorlatilag isten státuszát. Megrázó nyíltsággal beszélnek arról, hogyan hálózott be egy 10 és egy hétéves gyereket, hogy azokat aztán szeretőként tartsa. Az ausztrál Wade Robson (akit elmondása szerint 7 és 14 éves kora között abuzált az énekes) és az amerikai James Safechuck hátborzongató, sokszor gyomorforgató és mélyen felkavaró elbeszélése alapjaiban rengette meg a Michael Jacksonról felállított képet. És persze az egész sztárkultuszt is, amely sokkal többet enged meg a hatalommal bíró sikeres embereknek, mint a földi halandóknak (lásd a tavalyelőtt kirobbant Weinstein-ügy és az egész #metoo mozgalom).
Amíg utóbbi esetben felnőtt nőkről van szó, sokan hajlamosak szemet hunyni a felháborító esetek fölött, mások az áldozatokat hibáztatják, míg megint mások ennél is messzebb mennek. A Jackson-ügy azonban egy még komolyabb problémára hívja fel a figyelmet, hiszen a gyermekek jóléte és sérthetetlensége minden társadalom egyik erkölcsi alapja, bántalmazásuk szélsőségesen deviáns cselkedet, az ez elleni fellépés talán az egyetlen kérdés, amelyben a világ nagy része mélyen egyetért.
Mit tudunk?
Tény, hogy a gyermekmolásztási vádak nem először hangzottak el Michael Jacksonnal kapcsolatban. 1993-ban vádolta őt egy Jordan Chandler nevű kisfiú szexuális zaklatással, akkor a popsztár 22 millió dollárt fizetett és peren kívül megegyezett a fiú családjával. Jackson halála után, az akkor már felnőtt Chandler bevallotta, hogy hazugság volt a vád, apja nyomására találta ki az egészet. Az azonban vitathatatlan, hogy MJ körül mindig ott lebegett a gyerekek iránti, betegesnek tűnő szeretet gyanúja. Birtoka, Neverland kész vidámpark volt, és sokan tudni vélték, hogy együtt aludt kiskorúakkal. A Neverland elhagyásában például elhangzik egy telefonbeszélgetés, amelyben Jackson azt magyarázza a gyerek Safechucknak, hogy mennyire szereti őt és folyton csak rá gondol.
Ezek már önmagukban súlyos gondolatokat ébresztenek a hallgatóban Jackson feddhetetlenségével kapcsolatban, de tény, hogy még nem elegendőek ahhoz, hogy ki akarjuk őttörölni a poptörténelemből. Nem elhanyagolható tény emellett az sem, hogy az FBI nyilvánosan elérhető adatbázisában hét iratból hat olyan van, amely különböző, Michael Jacksonnal kapcsolatos gyerekmolesztálási ügyekről tanúskodik.
Ki mond igazat?
A dokumentumfilmet sokan fikciónak tartják, Jackson máig elvakult rajongói két bosszú- és pénzéhes ember lejárató hadjáratának állítják be a filmet. Sokan viszont egyből pedofil ragadozónak kiáltották ki az énekest, akinek sóval kellene behinteni még az emlékét is. Egyetemes igazságot és feloldást azonban nem találunk, hiszen konkrét bizonyítékokat és új szemtanúkat nem szolgáltat a film. Sokan azért vonják kétségbe az állítólagos áldozatok szavahihetőségét, mert a felnőttként neves koreográfussá vált Wade Robson többször is próbált pénzt szererezni régi "barátján" felkapaszkodva. Jackson halála után bejelentkezett, hogy ő szeretné koreografálni a One-t, a Cirque du Soleil Jackson-tematikus előadását, de az énekes hagyatékát kezelő alapítvány ezt a kérését elutasította.
Nem sokkal később Robson már azt nyilatkozta, hogy idegösszeomlást kapott és romokban hever a karrierje és a házassága is. Ekkor keresett meg kiadókat egy könyvötlettel, ami arról szólt volna, hogy Michael Jackson szexuálisan zaklatta gyerekkorában. James Safechuck egyszer korábban már Jackson mellett tanúskodott egy perben, és állítása szerint akkor döbbent rá, hogy őt is kihasználták szexuálisan, amikor 2013-ban Robson felkérte, hogy egy új perben már a sztár ellen tanúskodjon. Emellett sokan a "miért csak most álltak elő ezzel" érvelésével próbálják szavahihetetlennek beállítani a két férfit. (Mintha bármilyen áldozatnak bármikor is olyan könnyű lenne előállni és nyilvánosan megosztani az őt ért traumát.)
De a dokumentumfilm kijött, borzalmasan felkavaró és gusztustalan részleteket tartalmaz és így már önmagában elég ahhoz, hogy egy egész életmű megkérdőjeleződjön. Viszont talán ahhoz is elég, hogy a pedofília, az ellene való fellépési lehetőségek a mindennapi diskurzus részeivé váljanak.
Akik elhatárolódtak Michael Jacksontól
A BBC Radio 2 például nem játsza már Jackson dalait (mindeközben a Spotify-on hatalmasat nőtt a Jackson zenék lejátszása, iletve lemezeladásai is az egekbe szöktek). A Simpson család Michael Jackson-epizódját nem fogják leadni többé, Drake pedig állítólag ejtett egy számot a koncertlistájáról, amelyben MJ vokálja hallható, illetve három quebec-i rádió is bojkottálja már MJ dalait. Ezen kívül a Starbucks kávézólánc is kiveszi Michael Jackson számait az egységeikben játszott playlistekről. Az ügy újabb fejleménye a Louis Vuitton MJ kollekciótól való visszalépése is, illetve a brit X-faktor új szabálya, mely szerint a popsztár dalait sem a versenyzők, sem meghívott vendégek nem énekelhetik a műsorban.
Hogy az igazság kiderül-e valaha, meddig gyűrűzik ez az egész, és hogy Jackson kétségtelenül korszakalkotó és az egész popkultúrát meghatározó életműve rehabilitálódik-e valaha, ma még a jövő zenéje.
Az azonban biztos, hogy a gyerekmolesztálás témája és a tény, hogy az ilyen esetekről milyen sokan tudnak és ezáltal hallgatásukkal néma cinkosaivá válnak a pedofil szörnyetegeknek, sokat elárul társadalmunkról, igen fontos, rendszer szintű problémákat helyezve ezzel reflektorfénybe.