Annak érdekében, hogy bőrünk makulátlannak, ápoltnak és élettel telinek tűnjön, előszeretettel vetünk be egy vékony réteg alapozót, amit akár tovább csinosítgatunk egyéb sminkekkel, akár nem, ad egy olyan bázist a külsőnknek, amivel magabiztosabbnak érezhetjük magunkat.
Fontos, hogy bőrtípusodnak megfelelő alapozót válassz, ez ugyanis meghatározza, hogy mattító, hidratáló vagy épp bőrkímélő hatást akarsz elérni. Ezután már csak arra kell figyelned, hogy a bőrtónusodhoz és altónusodhoz tökéletesen passzoló árnyalatot találd meg. Egyszerűnek tűnik a képlet, de mindannyian tudjuk, hogy a valóságban mégsem az.
Kipróbáltam három különböző márka termékét, hogy megtaláljam az igazit, elmondom mire jutottam.
A három versenyben lévő játékost úgy válogattam össze, hogy több árkategóriát is megnézzek, így esett a választásom a borsosabb árú Estée Lauder Double Wear, a felső-közép mezőnyben található Clinique Anti-Blemish Soulitons és a normál kategóriájú L'Oréal Paris True Match alapozókra.
Maradva a mágikus hármas számnál az alábbi szempontok szerint vizsgáltam, hogy melyik termék mennyire váltja be a hozzá fűzött reményeket.
- fedés
- állag/kezelhetőség
- ár-éték arány
Az orrom környékén található mitesszeresebb területeket leszámítva egész problémamentes bőröm van, normál, zsírosodásra kissé hajlamos típussal, világos tónussal. A jobb napokon tisztítás után elég egy vékony réteg BB krém, hogy egy kicsit turbózzak az állapotán, de ahogy a bal fölső képen is látható, vannak nehezebb napok, amikor a kialvatlanság és fel-felbukkanó pöttyök miatt nagyobb segítségre van szükségem.
A jobb felső képen az Estée Lauder Double Wear-t próbáltam ki, amiről korábban nagy sok jót hallottam, az egyik barátnőm szinte ódákat zengett róla, ezért biztos voltam benne, hogy én is imádni fogom. Ahogy a neve is sejteti, olyan egyenletes takarást biztosít, ami aztán a nap során sem mászik el, így az első szempont alapján jól vizsgázott, a problémák számomra az állag terén adódtak. Az alapozót kiadagolni a tégelyből már önmagában nem egy egyszerű menet, ami könnyen áthidalható azzal, ha fejjel lefelé tároljuk, de még így is érdemes figyelni, mikor használni kezdjük, nehogy a túl kevésből túl sok legyen. A nehéz adagolhatóság már előrevetíti, hogy egy masszívabb textúráról van szó, ami az én bőrömön kissé súlyosnak hatott, de egyben meg is magyarázza miért van úgy oda érte a szárazabb bőrű barátnőm. Összességében bár szép fedést és tartós fedést eredményez, nem hozta meg a katarktikus alapozó élményt.
A jobb alsón a Clinique Anti-Blemish Solution-t használtam, amire nagyon kíváncsi voltam, mert a márka hipoallergén sminkjei nem csak szépítenek, de óvják is a bőrt. A kifejezetten problémás bőrre való alapozó ígéretéhez híven egységes fedést biztosít, mindezt úgy, hogy nem tömíti el a pórusokat. Az állagát tekintve kellemes, már első használatkor azt éreztem, hogy a téli időszakra igazán jó választás lesz, mert olajmentes formulája ellenére nem szárít, hanem finoman ápolja a bőrt. A Clinique termékével még mindig a közepesen drága kategóriában vagyunk, de összességében eleget tett az elvárásaimnak.
Végül pedig a bal alsó kép a L'Oréal Paris True Match eredményét mutatja. Azt gondoltam, hogy a drogériákban is kapható termék korrekt módon fog teljesíteni, de hatalmas meglepetést nem vártam tőle. Valószínűleg épp ezért ért meglepetésként, hogy a szép, egyenletes fedés mellé nagyon kényelmes és finom textúra párosult, ami alatt úgy éreztem, hogy könnyedén lélegzik a bőröm. Az igazi csavart viszont a speciális mikropigmentek adják, amitől nagyon természetes, mégis ragyogó hatást értem el. A több körös felvonásos pozitív csalódáshoz pedig remekül illeszkedik a tény, hogy egy elérhető árú termékről beszélünk, így nálam végül ez vitte a pálmát.