Se nem vásárolok, se nem őrizgetek vadul felesleges tárgyakat. Nem vagyok egy megszállott gyűjtögető. Azonban tagadhatatlanul nő vagyok és ha tehetem, akkor messze utazom az országtól. Mostanra megtanultam, hogy igenis érdemes listát készíteni nemcsak a "felszereléseimről", hanem az úticélom fontosabb látnivalóiról is, amelyek közé elsőként jegyzem fel a bolhapiacokat.
Imádok és órákig tudok giccsek és kincsek után vadászni annak a reményében, hogy talán egyszer velem is megtörténhet az, ami egy amerikai turistával, aki kifogott egy Renoir-festményt néhány dollárért.
A bolhapiac a német Flohmarkt tükörfordítása.
A kifejezés eredete a középkori Franciaországig nyúlik vissza.
Az egyik elmélet szerint a párizsi kereskedők már a késő középkorban felfedezték a gazdag földesurak használt, megunt vagy kidobott portékáiban a lehetőséget, amelyeket felvásároltak, majd jó pénzért továbbadtak.
Így vándoroltak a bolhák tulajdonosról tulajdonosra, mivel ekkoriban a higiénia hagyott némi kivetnivalót maga után. A ruhákban nem volt ritka a bolha, na. A nagy bolhajárvány után Párizs északi részére száműzték a kereskedőket, ahol 1890-től rendszeresen piaci keretek között értékesítették a limlomokat, amelyek között időnként értékes csecsebecsék is feltűnnek.
Ne felejtsd, a bolhapiacon is érvényes az alapszabály: a minőség fontosabb a mennyiségnél. Lássuk, hogyan készüljünk fel és mire figyeljünk oda, ha bevesszük magunkat egy bolhapiacra.
Útmutató kezdő gyűjtőknek a legsikkesebb vintage tárgyak megtalálásához
A közelmúltban felfedezett parfümgyár romjai között apró fiolák, üvegcsék és amforák maradványaira bukkantak a régészek, akik parfümorrok segítségével alkották meg újra sejthetően Kleopátra kölnivizét, amelynek legmarkánsabb összetevői a kardamom, a fahéj és az olívaolaj.