Karaktered egy fiatal óvónő, aki kiszabadulna szülei és a kispolgári lét miliőjéből és belevetné magát az életbe. Mit gondolsz róla, hogyan viszonyulsz saját karakteredhez?Szerintem sok fiatal küzd azzal, hogy tudja, mit szeretne csinálni, de nincs hozzá bátorsága. Ha még a szülök is megnehezítik a kibontakozást, sokkal nehezebb a helyzet, mint Angéla esetében is. Könnyű volt azonosulni a szerepemmel, szerintem egy színész valahogy nem kerülheti el, hogy nap mint nap megküzdjön magával, a kétségeivel, vagy akár a lustaságával.
A három főszereplő különböző szociokulturális háttérből érkezik, mégis egy húron pendülnek.Az elején nekik is vannak nehézségeik, nehezen értik meg egymást, de a film végére elkezdik értékelni egymást. Nem amiatt nem jönnek ki egymással, mert máshonnan jönnek, hanem mert mind a hárman életük egy nehéz szakaszához érkeztek, és tapasztalatom szerint ilyenkor az ember nem tud olyan toleráns lenni, mint amikor kiegyensúlyozottabb az élete.
Milyen volt a közös munka Csákányi Eszterrel és Ónodi Eszterrel?Nagy dolognak tartom, hogy ilyen színésznőkkel dolgozhattam, hogy elleshettem tőlük egy csomó mindent. Csákányi Eszter úgy tudja ötvözni a humort a tragikummal, mint kevesen. Ónódi Eszter meg egy igazi díva, akinek fantasztikus kisugárzása van.
Milyen volt a közös munka Törőcsik Marival és Kulka Jánossal?Törőcsik Marival nem csak a munka, hanem a két felvétel között eltöltött idő is felejthetetlen élmény volt. Az ő élete egy regény. És hogy ebből megosztott velem részleteket, azért nagyon hálás vagyok. Kulka Jánost is nagyon megkedveltem, amellett, hogy csak ámultam hogy milyen pontosan és szellemesen alakítja a szerepét, amiben az arányokat talán még ilyen nagy színésznek is mint ő, nehéz lehetett megtalálni.
Mit szóltál a melegbárban játszódó jelenetekhez?Sosem felejtem el azt a hangulatot azokon a forgatási napokon. Olyan volt, mintha valóban egy buliba cseppentünk volna. Visszanéztem egy-két felvételt, és szerintem látványban a film legkülönlegesebb pillanatai között lesznek majd a vásznon.
Milyen volt a közös munka Fazekas Csabával és a stábbal?Lehet, hogy eddig szerencsém volt, de még sosem dolgoztam olyan stábbal, ahol nagy lett volna a feszültség. A Swing alatt is nyitottságot, kiváncsiságot és alázatos munkát tapasztalatam egytől-egyig mindenkin. Szerintem Csaba derűs természetének, felkészültségének és határozottságának is köszönhető ez.
A forgatás mely jelenete-jelenetei voltak a legemlékezetesebbek a számodra?A táncos jeleneteket nagyon élveztem, mert a tánc nagyon felszabadít és örömet okoz. Az is emlékezetes volt, amikor egyszer Csákányi Eszternek le kellett rántani egy poharakkal telipakolt asztalról az abroszt. Bár nem én csináltam, mégis nagyon jól szórakoztunk. Nagyon élvezem a színészetben, hogy olyan dolgokat élhetek meg, amit az életben talán soha.
A swing zene is főszereplő a filmben. Mesélnél saját viszonyodról a sanzonokhoz, slágerekhez, énekléshez?A színműn zenés osztályba jártam, ahol az osztályfőnökeinktől elsősorban a zene szeretetét tanultuk meg, így aztán fontos helyen van a zenélés, az éneklés az életemben.