Mire figyeljen webáruházánál, ha el akarja kerülni a bírságot?

Forrás: Unsplash
2020. július 17.
Szerző: InStyle

A koronavírus-járvány sokat lendített az amúgy is egyre népszerűbb webáruházak forgalmán. Néhány cég gyorsan alkalmazkodott a megváltozott helyzethez, az addig csak a boltban megvásárolható termékeit interneten is elérhetővé tette, kiszállításos szolgáltatással mentette meg a vállalkozást a teljes forgalomkieséstől. Mint minden ilyen helyzetben, megszaporodtak a visszaélések is, sok kamutermék jelent meg a kibertérben, vagy a járvány elleni védekezéshez használt cikkek árai az egekbe szöktek, de előfordult olyan is, hogy hamis állításokkal tévesztették meg a vásárlókat. A hatóságok egyre több webáruházat vizsgálnak meg, és egyre több bírságot szabnak ki az online vállalkozásokra, ezért ebben a cikkben összefoglaljuk, mire érdemes odafigyelni.

Mit vizsgál a fogyasztóvédelem?

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelmi szakterülete korábban is vizsgálta, hogy a webshop ÁSZF-e megfelel-e a jogszabályoknak, az adatvédelmi törvény előírásait betartják-e, azaz a weboldal GDPR kompatibilis-e. Az utóbbi időkben azonban megszaporodtak a hiányos tájékoztatással, megtévesztő állításokkal és agresszív marketinggel kapcsolatos problémák is. Ez utóbbi körbe tartozik a túlzott nyomásgyakorlás is.

Miért nem szeretik a vásárlók, ha sürgetik őket?

A túlzott nyomásgyakorlás azon a pszichológiai elven alapul, hogy a vásárlók nem szeretnének lemaradni egy akcióról, nagyon nem szeretnék, ha az orruk előtt vinné el valaki az utolsó darabot a hőn áhított termékből. Példa erre webáruházaknál: “jelenleg másik X ügyfél is érdeklődik a termék iránt” vagy “utolsó Y darab ezen a fantasztikusan alacsony áron” vagy “az akció ma éjfélkor lejár”. A vásárlók nem szeretik, ha sürgetik őket, ha rákényszerítik őket a vásárlásra még azelőtt, hogy alaposan átgondolták volna, szükségük van-e egyáltalán az adott termékre.

Ez a fajta kommunikáció jelentősen korlátozza a döntési és választási szabadságot, olyan döntésre kényszerítve a vásárlót, amelyet egyébként csak alapos átgondolás után hozott volna meg.

Az egyik legismertebb szálláskereső portálra, a Booking.com-ra rekordösszegű, mintegy 2,5 milliárd forintos bírságot szabtak ki az olyan mondatokért, mint az “ezen a szálláshelyen már csak 2 foglalható szoba van” vagy “az elmúlt órában is heten foglaltak”. A reklámokban sűrűn hangoztatott ingyenes lemondási lehetőség sem bizonyult igaznak, csak korlátozott mértékben.

Hogyan előzheti meg, hogy bírságot kelljen fizetnie?

Talán az eddigiekből is érzékelhető, hogy nagyon vékony a határmezsgye az etikus és a nyomásgyakorló kereskedelmi magatartás között. Számos marketingeszköz van, mint például az OTO (egyszeri kihagyhatatlan ajánlat), amelyet évek óta használnak eladás ösztönzésre. Nem mindegy azonban, hogy tényleg ösztönzésről vagy a döntés kikényszerítéséről beszélünk.

A weboldalon meghirdetett árak, kedvezmények, szállítási feltételek, garanciák legyenek betarthatóak és igazak. Az Unas szinte készen kínál olyan bérelhető webáruházat, amelyben ezek az elvek érvényesülnek.