Jótékonysági munkájával Diana utat mutatott a korábban oly merev és zárkózott királyi családnak. Egy a BBC-nek adott 1995-ös interjújában így nyilatkozott: "Szeretnék egy olyan monarchiát, ami kapcsolatban áll az emberekkel". Ez a kijelentése pedig aztán valóban a küldetésévé vált. Diana több mint 100 jótékonysági szervezet védnöke volt, a kórházakban, iskolákban és adománygyűjtő gálákon órákon át képes volt beszélgetni az emberekkel és hallgatni a történeteiket. Miközben tűrhetetlennek találta azt, ahogy a média betolakodik a magánéletébe, mégis kitette magát mindennek, hogy ezen cikkek árán egy-egy mondatban megemlítsék azokat a társadalmi problémákat, amikre igyekezett felhívni a figyelmet.
Angolában tett látogatása után Diana a taposóaknaellenes aktivisták legismertebb szószólója lett. Az út során a hercegnő saját testi épségét kockáztatta, amikor egy nemrégiben megtisztított aknamezőn sétált át, a róla készült felvételek pedig bejárták az egész világot. "Olvastam azokat a statisztikákat, amelyek szerint Angolában a legnagyobb az amputáció száma, és hogy 333 emberből 1 itt úgy él, hogy elveszítette valamelyik végtagját, de ezt a valóságban látni még sokkolóbb" - nyilatkozta akkor. Diana tenni akart valamit, az aknamentesítés iránti elkötelezett munkájának pedig még ma is itt a hagyatéka. Az eltelt időben sok minden történt ezen az ominózus huambói helyszínen, hisz megtisztították teljesen a terepet, és az egykor veszélyes területen napjainkban virágzik a közösségi élet.
1987 áprilisában, mikor elterjedtek a vírus körüli spekulációk, Diana hercegnét meghívták Nagy-Britannia első AIDS osztályának megnyitójára a Middlesex Hospitalban. Itt készült az a fotó, amely világszerte címoldalra került, és amin az volt látható, ahogy Dina kezet fogott egy HIV-pozitív betegekkel kesztyű nélkül. Ez a kép egy pillanat alatt elsöpörte azt a tévhitet, mely szerint a HIV vírus érintés útján terjed emberről emberre.
A hercegné végtelenül bőkezű jótékonykodásai között kiemelt helyen állt az Angliai-Walesi Lepramisszió, melynek haláláig fővédnöke is volt. De nemcsak anyagi eszközeivel, hanem személyes példájával is óriási segítséget nyújtott a szenvedőknek. Meglátogatta a kalkuttai Premananda és a nepáli Anandaban lepramissziós kórházait, ahol a maga őszinte kedvességével ült le a betegek ágyára, fogta meg a kezüket, és ezzel a példájával a világsajtóban a kirekesztettek ügyének egyik legnagyszerűbb úttörőjévé vált elsősorban azokban az országokban, ahol ma is évezredes előítéletek és tévhitek alapján kiközösítik a leprabetegeket.
Annak ellenére, hogy 1996-ban elvált Károly hercegtől, és ezzel karitatív munkáinak nagy részéről is le kellett mondania, Diana egészen 1997-ben bekövetkezett haláláig pártfogója maradt a Centrepoint jótékonysági szervezetnek, melynek 1992-ben lett a védnöke. Látogatásai alkalmával gyakran Vilmost és Harry-t is magával vitte, hogy szembesüljenek az élet valódi arcával.
Diana figyelmének nagy részét a fiataloknak szentelte. A rákos gyerekek kezeléséről ismert The Royal Marsden Hospital és a Great Ormond Street Hospital gyakori látogatója volt, ahol igazán személyes kapcsolatot épített ki a kicsikkel. "Hetente legalább háromszor jövök el és beszélgetek velük. Sokuk meggyógyul, míg sokukon nem lehet segíteni, de mindnyájukat szeretni kell, amíg itt vannak közöttünk. Én igyekszem ott lenni mellettük" - nyilatkozta egy alkalommal.
Diana imádta a különböző művészetek, kiváltképp a táncot, és válása után az Angol Nemzeti Balett volt az egyetlen nem humanitárius szervezet, amelynek idejét szentelte. Ő maga is gyakran járt el megnézni az előadásokat, és ismert volt arról is, hogy fiait, Vilmost és Harry-t is gyakran magával vitte. Az adománygyűjtő gálákon való jelenléte több ezerrel fonttal támogatta a tehetségeket.
Diana mindent megtett annak érdekében, hogy fiainak "normális" gyermekkora legyen. Sprintelt a srácok iskolai futóversenyén, kiszöktette őket a vidámparkba, a hercegné tényleg bármire képes volt, hogy boldognak lássa őket. Szenvedélyesen segített másokat, de egyértelműen az anyaság volt az a munka, ami az első helyen állt nála. Példát mutatott, melynek következtében fiai tovább viszik édesanyjuk emlékét, és mind a ketten több jótékonysági szervezetet is támogatnak.