Forrás: Kevesen tudják róla, hogy nem sokon múlt az, hogy sose foglalja el a trónt. 1403-ban, a Shrewsbury melletti csatában ugyanis egy nyíl arcon találta Henrik herceget, aki még ezután is kitartóan harcolt tovább. Az összecsapás után megpróbálták eltávolítani a leendő király fejéből kiálló nyílvesszőt, aminek a szárát sikerült letörni, majd a bent ragadt részt csak nehézkes módon sikerült kiszedniük, és a nyílvessző hegyéhez már orvos kellett. A sebet néhány napig borral locsolgatták és mézzel kenegették amíg a doktor felkészült a agyműtétre, amit végül a kor adottságaihoz mértén érzéstelenítés nélkül hajtottak végre. Csodával határos módon Henrik túlélte szerencsés módon a beavatkozást.

Az V. Henrik (The King) címet viselő, 2019-es történelmi drámában egyébként Timothée Chalamet alakította a néhai uralkodót.

Forrás: Szintúgy V. Henrik nevéhez köthető még egy kevésbé ismert történelmi tény is.

Ő volt az első uralkodó, aki bevezette a ma is ismert útlevelet. Azt találta ugyanis ki, hogy az alattvalóinak ne kelljen illetéket fizetnie idegen országokba való belépésért, ha felmutatják ezen dokumentumot. Más vezetők a barátság jeleként elfogadták az útleveleket, amiket akkoriban még csak kis példányszámban adtak ki.

Forrás: VIII. Henrik egykoron hatalmas illemhelyet építtetett, amit Great House of Easement névre keresztelt el. A néhai uralkodó Hampton Courtja ugyanis nem volt elég jól felszerelve ahhoz, hogy a palota alkalmazásában lévő szolgák szükségleteinek eleget tegyen, illetve a különféle bálokon vendégségbe érkező emberek számát nézve is kevésnek bizonyult egyetlen WC. Mivel sokan a épület mellett intézték el különféle dolgaikat, így idővel a szag már zavaróvá vált, emiatt jött az ötlet, és megépült ez az egyszerre 28 ember befogadására tervezett illemhely. Amit úgy kell elképzelni, hogy nem voltak falak vagy bármi más, ami elválasztotta volna az ezeket a fadeszkákba vágott lyukakat – ez csak egy óriási közösségi terület volt, ahova elvonulhatott az, akit szólított a természet.

Forrás: Sokan ragadványnevéről ismerik, azaz Véres Máriaként, pedig közel sem ölt meg annyi embert, mint apja, VIII. Henrik. Egészen pontosan I. Mária a hivatali ideje alatt 280 protestánst égettetett el máglyán, míg apja nagyjából 72 000 kivégzésért volt felelős. Így bár az uralkodóhölgy tény és való, hogy kiérdemelte ezen becenevet, de a történelemkönyvek valamiért mindig átsiklanak azon a tényen, hogy VIII. Henrik sokkal "véresebb" volt, mint saját lánya.

Forrás: A királynőnek erős kannabiszt írtak fel menstruációs görcseire, amit az uralkodónő előszeretettel használt akkor, amikor fájdalmai voltak.

Forrás: II. Erzsébet brit királynő nagyapja nagy dohányos volt, és hosszú éveken át tüdőbetegség kínozta, utolsó éveiben pedig már rendszeresen oxigénpalackból lélegeztették. 1936. január 16-án este nem érezte jól magát, visszavonult a szobájába, és onnan már sajnos sosem távozott élve. Közel 50 évig titkolták azt, hogy halálát eutanázia okozta. 1936. január 20-án késő este orvosa, Lord Dawson halálos adag morfiumot és kokaint adott be neki, biztosítva így azt, hogy ne érezzen már több fájdalmat. Ezt részben azért alakították így, hogy a reggeli lapok legyenek tele a hírek, és ne az esti kiadás.

Forrás: Danny Boyle rendezte azt a pár perces kisfilmet, amiben a Daniel Craig által alakított James Bond azért megy el II. Erzsébet királynőhöz, hogy helikopteren  elvigye őt a 2012-es londoni olimpia nyitóünnepségére. A direktor úgy gondolta, hogy Helen Mirrent kéri fel a királynő szerepére, így őt is meglepte, amikor Erzsébet jelezte, hogy szeretne szerepelni a filmkockákon. Sőt! A királynő kérte azt, hogy kimondhassa az ikonikus mondatot: „Jó estét, Mr. Bond”.

Forrás: Még Meghan Markle és Harry herceg eljegyzése környékén kapott szárnyra az a hír, miszerint családfakutatók egészen érdekes részletekre akadtak az egykori színésznő őseinek életútjai között.

Eszerint Meghan egyenesági leszármazottja John Hussey, Sleaford első bárójának. Hussey a címét az 1497-es cornwalli lázadás leverésében nyújtott szerepvállalásáért kapta meg az akkori uralkodótól, VII. Henriktől. 40 évvel később, 1537-ben a néhai nagylelkű király fia ült már a trónon, VIII. Henrik viszont már nem volt olyan jólelkű lélek mint apja, így miután lecsapott a lord tulajdonában lévő földekre, kivégeztette a már a 70-es éveiben járó nemest.

Végül még annyi érdekességet elpletykálnák, hogy egyes kutatók a családfákat figyelembe véve szinte biztosak abban, hogy Meghant és Harry-t egy nagyon távoli unokatestvére kapcsolat is összefűzi.