Galéria
Forrás: Általános filmes ábrázolás: A királyi házasságok gyakorlatias és célvezérelt eljárások volt, amik azért jöttek létre, hogy szövetségeket szerezzenek a királyságon belül vagy külföldön. Más okból általában nem házasodtak össze, és soha nem szerették egymást. A Borgiák és A fehér hercegnő pontosan ilyen politikai érdekként mutatja be ezeket a frigyeket.
Valóság: Bár a házasságok a királyi családok számára a szövetségesek kulcsfontosságúak voltak, sok nász nem volt politikailag előnyös. Néhány királyi sarj határozottan szerelemből házasodott össze. Például Ferenc Ferdinánd főherceg, az osztrák-magyar trónörököse feleségül vette Chotek Zsófia grófnőt, mert szerette őt. Mivel a grófnő nem volt királyi, ez azt jelentette, hogy a házasság morganatikus volt, azaz gyermekeiket kizárták a trónöröklésből.
Valóság: Bár a házasságok a királyi családok számára a szövetségesek kulcsfontosságúak voltak, sok nász nem volt politikailag előnyös. Néhány királyi sarj határozottan szerelemből házasodott össze. Például Ferenc Ferdinánd főherceg, az osztrák-magyar trónörököse feleségül vette Chotek Zsófia grófnőt, mert szerette őt. Mivel a grófnő nem volt királyi, ez azt jelentette, hogy a házasság morganatikus volt, azaz gyermekeiket kizárták a trónöröklésből.
Forrás: Általános filmes ábrázolás: A francia királynő komolytalan volt és az egyéni élvezeteivel foglalkozott inkább, miközben könnyelműen kivonta magát a forradalom előtti években Franciaország többi részét felemésztő politikai feszültségektől. Bár tény és való, hogy az uralkodóról készült két film - az egyiket 1938-ban, a másikat 2006-ban mutatták be – nagyrészt kihagyják a politikát a királynő történetéből, és inkább a kapcsolataira összpontosítanak.
Valóság: Marie Antoinette nagyon is jól tudta, hogy a látszólag komolytalan dolgok, mint a divat, nem függetlenek a politikától – alapvetően politikaiak. Erre Antonia Fraser életrajzíró is rámutatott: „Valójában a francia királynő szerepe az volt, hogy pompáztos legyen, gyönyörű ruhákat viseljen. Amikor olcsóbb muszlint, pamutot viselt, az emberek egyáltalán nem szerették. Azt mondták, hogy Franciaország királynőjének színpompásan kell öltöznie”.
Valóság: Marie Antoinette nagyon is jól tudta, hogy a látszólag komolytalan dolgok, mint a divat, nem függetlenek a politikától – alapvetően politikaiak. Erre Antonia Fraser életrajzíró is rámutatott: „Valójában a francia királynő szerepe az volt, hogy pompáztos legyen, gyönyörű ruhákat viseljen. Amikor olcsóbb muszlint, pamutot viselt, az emberek egyáltalán nem szerették. Azt mondták, hogy Franciaország királynőjének színpompásan kell öltöznie”.
Forrás: Általános filmes ábrázolás: Királynőnek lenni súlyos, tragikus teher, amely során az uralkodónak választania kell a közfeladatok és a magánéleti boldogság között. Például A koronában, A király beszédében és az Elizabeth című filmben is helyet kap ez az elképzelés.
Valóság: Történelmileg az uralkodók egy rájuk ruházott jogként tekintettek a trónra. A történelmi feljegyzésekből megállapítható, hogy sok uralkodó – mint például XIV. Lajos vagy II. Károly – nem gondolta úgy, hogy magánélete összeegyeztethetetlen lenne a közfeladatokkal. Valójában alig volt különbség ezen két életformájuk között. Mondhatni összefonódott és nagyon jól működött együtt.
Valóság: Történelmileg az uralkodók egy rájuk ruházott jogként tekintettek a trónra. A történelmi feljegyzésekből megállapítható, hogy sok uralkodó – mint például XIV. Lajos vagy II. Károly – nem gondolta úgy, hogy magánélete összeegyeztethetetlen lenne a közfeladatokkal. Valójában alig volt különbség ezen két életformájuk között. Mondhatni összefonódott és nagyon jól működött együtt.
Forrás: Általános filmes ábrázolás: Sok esetben nem volt középút, így az uralkodókért az emberek vagy rajongtak vagy ki nem állhatták őket. A Gladiátor a királyi érem két oldalát mutatja be: Marcus Aurelius egy erényes, szeretett uralkodó, míg fia, Commodus egy gazember, aki soha nem fogja kiérdemelni alattvalói szeretetét.
Valóság: Az emberiség túlnyomó többségéhez hasonlóan a királyi családok tagjai is sokszor bonyolult emberek voltak. Kevés vezetőt szerettek vagy utáltak általánosan, bár egyeseket jobban szerettek vagy gyűlöltek, mint másokat. Ami azt illeti, még a történelem legnépszerűbb, legkevésbé vitatott uralkodóinak is voltak ellenzői. Például Viktória királynő népszerűsége visszaesett, amikor férje 1861-es halála után visszavonult a közélettől.
Valóság: Az emberiség túlnyomó többségéhez hasonlóan a királyi családok tagjai is sokszor bonyolult emberek voltak. Kevés vezetőt szerettek vagy utáltak általánosan, bár egyeseket jobban szerettek vagy gyűlöltek, mint másokat. Ami azt illeti, még a történelem legnépszerűbb, legkevésbé vitatott uralkodóinak is voltak ellenzői. Például Viktória királynő népszerűsége visszaesett, amikor férje 1861-es halála után visszavonult a közélettől.
Forrás: Általános filmes ábrázolás: A császárok és királyok, akik látják, hogy örökösük nem alkalmas a feladatra, képesek figyelmen kívül hagyni az utódlási vonalat, csak azért, hogy jobb jelölt kerüljön a helyükre. A Vasálarcosban és a Gladiátorban is láthatunk erre példát, ahol a polgári gondolkodású vezetők lépnek közbe, hogy megvédjék a királyságot vagy a birodalmat a kegyetlen uralkodóktól.
Valóság: Azon uralkodók, akiket „alkalmatlannak” ítéltek, ugyanúgy megörökölték a trónt, mint azok, akiknek nagy jövőt jósoltak. Az ókori rómaiaknak például pont emiatt jutott olyan sok rossz császár, mert a politikai rendszer lehetővé tette, hogy a kezükbe kerüljön a hatalom. Voltak esetek, amikor a tanácsadók vagy rokonok alkalmatlannak minősítették az uralkodót, így kivették a kezéből a kormányzást.
Valóság: Azon uralkodók, akiket „alkalmatlannak” ítéltek, ugyanúgy megörökölték a trónt, mint azok, akiknek nagy jövőt jósoltak. Az ókori rómaiaknak például pont emiatt jutott olyan sok rossz császár, mert a politikai rendszer lehetővé tette, hogy a kezükbe kerüljön a hatalom. Voltak esetek, amikor a tanácsadók vagy rokonok alkalmatlannak minősítették az uralkodót, így kivették a kezéből a kormányzást.
Forrás: Általános filmes ábrázolás: A királyi hitvesek olyan nők, akik a háttérben vannak csak, amolyan bábként bemutatva, és nincs valódi tekintélyük a királyságban, és kizárólag azért vannak, hogy házastársukat támogassák. A rettenhetetlenben például Aragóniai Izabella német királynét is egy passzív karakterként ábrázolják, pedig valójában személye igencsak jelentős volt a királyi család életében.
Valóság: Egyes királyi hitvesek, legyen szó jó vagy rossz időkről, politikailag igencsak fontos szerepet töltöttek be. II. György brit király felesége, Ansbachi Karolina brit királyné például sokkal nagyobb hatalommal bírt Nagy-Britanniában, mint maga a király. Sőt ott az érem másik oldala is, Nagy Katalin orosz cárnő például olyannyira jól értett közügyekhez, hogy idővel egy puccs miatt aztán ő váltotta férjét, a kissé népszerűtlen III. Péter orosz cárt a trónon.
Valóság: Egyes királyi hitvesek, legyen szó jó vagy rossz időkről, politikailag igencsak fontos szerepet töltöttek be. II. György brit király felesége, Ansbachi Karolina brit királyné például sokkal nagyobb hatalommal bírt Nagy-Britanniában, mint maga a király. Sőt ott az érem másik oldala is, Nagy Katalin orosz cárnő például olyannyira jól értett közügyekhez, hogy idővel egy puccs miatt aztán ő váltotta férjét, a kissé népszerűtlen III. Péter orosz cárt a trónon.
Forrás: Általános filmes ábrázolás: Nagy Katalin orosz cárnő szexuális étvágya hihetetlen mértékű volt. A róla szóló, Marlene Dietrich főszereplésével készült 1934-es A vörös cárnő című filmben például sajnos pont ezen tévhitek formálták a személyét.
Valóság: Katalinról számos korabeli pletyka keringett, ami próbálta lejáratni őt. Így kaphattak szárnyra olyan dolgok is, minthogy egy lóval folytatott aktus során hunyt el. Az igazság viszont az volt, hogy élete során körülbelül 12-22 szeretője volt, ez a szám pedig semmivel sem több annál, mint amennyi a többi uralkodó háza táján megfordult. A cárnő egyébként a monogámia híve volt, és imádott kedveseivel kártyázni vagy csak elvonulni és a művészetekről beszélgetni.
Fontos azonban megemlítenünk azt, hogy az HBO Nagy Katalin című sorozata, és a Hulu Nagy Katalin – A kezdetek című szériája már egy teljesebb képet ad róla. Egy intelligens uralkodót mutat be, akinek a szerelmi élete csak egy része volt a történetének.
Valóság: Katalinról számos korabeli pletyka keringett, ami próbálta lejáratni őt. Így kaphattak szárnyra olyan dolgok is, minthogy egy lóval folytatott aktus során hunyt el. Az igazság viszont az volt, hogy élete során körülbelül 12-22 szeretője volt, ez a szám pedig semmivel sem több annál, mint amennyi a többi uralkodó háza táján megfordult. A cárnő egyébként a monogámia híve volt, és imádott kedveseivel kártyázni vagy csak elvonulni és a művészetekről beszélgetni.
Fontos azonban megemlítenünk azt, hogy az HBO Nagy Katalin című sorozata, és a Hulu Nagy Katalin – A kezdetek című szériája már egy teljesebb képet ad róla. Egy intelligens uralkodót mutat be, akinek a szerelmi élete csak egy része volt a történetének.
Forrás: Általános filmes ábrázolás: Boleyn Anna egy ravasz, agyafúrt nő volt, aki a hatalomvágya miatt véget vetett VIII. Henrik házasságának Aragóniai Katalinnal. A másik Boleyn lány című filmben sem éppen a legkedvesebb oldalát mutatják meg, itt az egyszerű Boleyn Máriát állítja szembe túlságosan ambiciózus húgával, Annával.
Valóság: Boleyn Anna távolról sem volt az a csábító, de az igaz, hogy nem volt hajlandó csak a szeretője lenni Henriknek. Mindezek mellett azt már viszonylag kevesen tudják róla, hogy a művészetek reformátora és mecénása is volt.
Valóság: Boleyn Anna távolról sem volt az a csábító, de az igaz, hogy nem volt hajlandó csak a szeretője lenni Henriknek. Mindezek mellett azt már viszonylag kevesen tudják róla, hogy a művészetek reformátora és mecénása is volt.
Forrás: Általános filmes ábrázolás: A készítők szeretik kiemelni I. Erzsébet romantikus oldalát és magánéletét, ami sokszor túlnő uralkodói érdemein. Az Elizabeth vagy az Elizabeth: Az aranykor című filmekben például előszeretettel hangsúlyozták ki életének ezen részeit.
Valóság: I. Erzsébet angol királynő soha nem ment férjhez. Úgy gondolta, hogy a házasság inkább akadályozza őt az uralkodásban. Valójában azt sem lehet pontosan tudni, hogy tartott-e szeretőt?! Bár igaz, hogy voltak kedvenc udvaroncai, akik különböző fokú befolyással bírtak a királyságban, de a királynő sose engedte, hogy esetleges érzelmei akadályozzák őt kötelességeinek teljesítésében.
Valóság: I. Erzsébet angol királynő soha nem ment férjhez. Úgy gondolta, hogy a házasság inkább akadályozza őt az uralkodásban. Valójában azt sem lehet pontosan tudni, hogy tartott-e szeretőt?! Bár igaz, hogy voltak kedvenc udvaroncai, akik különböző fokú befolyással bírtak a királyságban, de a királynő sose engedte, hogy esetleges érzelmei akadályozzák őt kötelességeinek teljesítésében.
Forrás: Általános filmes ábrázolás: II. Miklós orosz cár és felesége, Hesseni Alexandra szerető, harmonikus családi életet éltek öt gyermekükkel. Az Anasztázia című mese és a családról készült musical is inkább a boldogságra élezi ki a dolgot, azokra az önfeledt időkre mielőtt kitört az orosz forradalom, ami aztán mindent tönkretett. És például teljesen kihagynak olyan szomorú részleteke is, minthogy a cár fia, Alekszej cárevics hemofíliában, azaz vérzékenységben szenvedett.
Valóság: Bár azt még a történészek is elismerik, hogy a Romanovok összetartóbbak volt, mint sok más királyi család, ettől függetlenül ugyanolyanok voltak, mint bármely másik család, így őket se kerülték el a feszültségek, a viták és az ebből fakadó sérelmek. Marija nagyhercegnő például néha aggódott is azon, hogy senki sem törődik vele.
Valóság: Bár azt még a történészek is elismerik, hogy a Romanovok összetartóbbak volt, mint sok más királyi család, ettől függetlenül ugyanolyanok voltak, mint bármely másik család, így őket se kerülték el a feszültségek, a viták és az ebből fakadó sérelmek. Marija nagyhercegnő például néha aggódott is azon, hogy senki sem törődik vele.