Galéria
Forrás: Lord Byron költő lánya angol matematikus és írónő volt, illetve a világ első számítógépes programozója.

Már egész fiatalon érdeklődést és nem kis tehetséget mutatott a számok világa felé. 1833-ban ismerte meg Charles Babbage-t, aki olyan digitális számítógépeket készített, ami könnyebbé tette a csillagászati és hajózási táblázatok készítését. A gép működését Ada rögtön értette, és leírást is készített ezen első mechanikai számítógéphez. A grófnő 36 évesen rákban hunyt el, és több mint 100 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a világ értékelni kezdje jegyzeteit.
Forrás: Afroamerikai abolicionista és nőjogi aktivista.

Sojourner Truth 9 éves volt, amikor eladták rabszolgának, de nem adta fel a szabadság iránti vágyát és 1829-ben sikerült megszöknie az életre szóló, nem kért kötöttségek alól, ám sajnos mindössze csak egy gyermekét tudta kimenekíteni a méltatlan körülmények közül. Az 1840-es évek végétől szónokként aktívan küzdött a feketék- és a nők jogaiért. Az 1851-es Ohioi Női Jogi Gyűlésen hangzott el világhírű beszéde, ami Ain’t I a Woman? néven vált ismertté.
Forrás: Angol ápolónő és statisztikus. A modern nővérképzés és a betegellátás reformjának elindítója.

A módos családba született Florence egy 7 éves jegyességet adott fel azért, mert úgy érezte, hogy a gyógyítás és mások segítése a számára kijelölt út.
1844-ben teljesen titokban ment el egy 3 hónapos nővérképzésre, és szülei tiltása ellenére gyakran segített betegek ellátásában, míg nem idővel ők is belátták, hogy lányuknak tényleg ez a választott hivatása, így 1851-ben már az engedélyükkel tanulta ki az ápolónői szakmát. Elsőként fedezte fel azt, hogy higiéniai körülmények nagyban befolyásolják, hogy a betegek ápolásába fektetett energia sikeres legyen. Továbbá úgy vélte, hogy az alapvető méltósághoz és a megfelelő ellátáshoz nemtől, nemzetiségtől és vallási felekezettől függetlenül mindenkinek joga van.
Forrás: Őt tartják a világ első oknyomozó újságírónőjének. 

1887-ben őrültnek tettetve magát bekerült a Blackwell-szigeten található, nők számára fenntartott elmegyógyintézetbe, hogy álruhát öltve leleplezze az ott uralkodó embertelen körülményeket. 10 napot töltött bent, majd főnöke közbenjárása után kiengedték és hamarosan megszületett a cikke, ami Tíz nap az őrültek házában címet kapta, és korának egyik legnagyobb port kavaró írása lett.
Továbbá Nellie Bly volt az első nő, aki mindenféle kíséret nélkül, 72 nap alatt körbeutazta a Földet. Az 1889. november 14. és 1890. január 25. között tartó kalanddal pedig rekordot állított fel. Ez a bátor fiatal hölgy Verne regényfőhősével, Phileas Foggal kelt versenyre, és sikerült is neki. Ezen cseppet sem hétköznapi tervének emlékét a 72 nap alatt a Föld körül című írása őrzi.
Forrás: Brit származású amerikai csillagász.

1925-ben ő lett az első ember, aki a Harvard Egyetem Radcliffe College-ában szerzett PhD fokozatot csillagászatból. A Csillaglégkörök címet viselő doktori disszertációjában azt vizsgálta, hogy miből is épülnek fel a csillagok. A 25 éves céltudatos fiatal hölgy pedig meg is találta rá a választ, amit akkor sokan kétségbe vontak, de később már bizonyossá vált, hogy Cecilia jól tudta, hogy a csillagok főként hidrogénből állnak, némi héliummal vegyítve.
Forrás: Amerikai orvos, szülészeti aneszteziológus és orvoskutató volt, aki feltalálta az Apgar-tesztet. Ez egy olyan vizsgálat, ahol pontozásos módszerrel, gyorsan fel tudják mérni az újszülött csecsemők egészségi állapotát.

Szakmai nagysága és a férfiak körében is kivívott elismerése egyébként már a mindent megváltoztató 1953-as felfedezése előtt is érzékelhető volt. 1938-ban ő lett a Columbia-Presbyterian Kórház aneszteziológiai osztályának első igazgatója. 1949-ben pedig első nőként kinevezték a Columbia Egyetem Orvos- és Sebészkollégiumának professzorává.
A híresen kedves és segítőkész Virginia sosem ment férjhez, és gyermeke sem született, egész életét a gyógyításnak és az orvostudománynak szentelte.
Forrás: Az amerikai énekesnőt és gitárost sokan a „A rock and roll dédanyja”-ként becézik a mai napig.

Már 6 évesen énekelt és gitározott, így senkit sem lepett meg, hogy az 1930-as években csatlakozott a showbiznisz világához és saját lemezeket készített. Viszonylag gyorsan megtalálta magának Les Paul találmányát, az elektromos gitárt, és az elsők között volt, aki erős torzítással játszott ezen a hangszeren, ami a korai rock and roll úttörőjévé tette őt.
Nagy hatással volt olyan rockzenészekre, mint Chuck Berry, Little Richard, Elvis Presley, Jerry Lee Lewis. Sőt Johnny Cash úgy nyilatkozott, hogy ő volt a kedvenc énekese. Kell ennél több? Aligha!
Forrás: Amerikai geológus és oceanográfiai térképész.

A michigani származású Marie az 1930-as évek végén és az 1940-es évek elején bár többek közt művészetet és zenét tanult az Ohio Egyetemen, ám végül úgy hozta az élet, hogy geológus diplomát szerzett.
Az '50-es években Bruce Heezennel együttműködve megalkotta az Atlanti-óceán fenekének első tudományos térképét. Tharp munkája feltárta az óceánfenék részletes domborzatát és a többdimenziós földrajzi tájképét is.
Forrás: Angol kémikus, röntgenkrisztallográfus.

Az ő nevéhez köthető a DNS-ről 1952-ben készült „Photograph 51” néven ismert felvétel, melynek köszönhetően felfedezte a DNS kettős hélix szerkezetét. Sajnos kutatás eredményei gyorsan kiszivárogtak a labor falai közül két cambridge-i tudóshoz, Francis Crickhez és James Watsonhoz, akik Maurice Wilkinsszel kiegészülve 1962-ben a nukleinsavak molekuláris szerkezetének felfedezéséért megkapták az orvosi Nobel-díjat. Ezen tudományos eredményhez a bizonyítékot bizony Rosalind felvétele adta, így sokan a mai napig úgy gondolják, hogy a három férfi ellopta tőle az elismerést. Sajnos Rosalind már nem tudta megvédeni magát, ugyanis az eset előtt 4 évvel petefészekrákban hunyt el.
Forrás: Az afroamerikai polgárjogi mozgalom egyik úttörő alakja.

1955-ben mindössze 15 éves volt, amikor Montgomery városában elsőként állt ellen a buszokon érvényes szegregációs Jim Crow-törvényeknek úgy, hogy nem volt hajlandó átadni a helyét egy fehér nőnek, ellenszegülése miatt pedig letartóztatták. Az ügy nem várt polgárjogi mozgalmakat indított útjára és végül 1956. decemberében a Legfelsőbb Bíróság betiltotta nemcsak Montgomery-ben, de Alabama államban is a buszokon érvényes szegregációs törvényeket.

Akkoriban nem Claudette neve tette ismertté ezt az ügyet, ugyanis amellett, hogy kiskorú volt, házasságon kívül esett teherbe. Így a közvélemény úgy tudta, hogy Rosa Parks tiltakozása indította be az eseményeket. Ám ma már nem titok, hogy Rosa csak a második volt, ugyanis Claudette bátor lépése 9 hónappal megelőzte az ő szintúgy, a szegregáció miatt kipattant ellenállását.

10 inspiráló nő, aki nagy befolyással volt a történelem alakulására

Tény és való, hogy egykoron még kevesen ismerték a nevüket, ma pedig már nem is kérdés, hogy helyük van az inspiráló nők képzeletbeli emlékcsarnokában.