Őfelsége közismert volt arról, hogy imád a szabadban lenni, és még 95 évesen is készült róla olyan fotó, melyen épp lovaglás közben látható. Bár ennek a szokásának természetesen az évek múlásával egyre kevesebbszer hódolt, a napi séta viszont sosem maradt el, amit rendszerint ebéd után ejtett meg. Ez persze egy apró rituálé, de valószínűleg ez is segítette megőrizni egészségét és nyugalmát az évek során.

A tanulmányok azt mutatják, hogy a rendszeres napi séta előnyei közé tartozik a szívroham, a stroke, a cukorbetegség és a magas vérnyomás kockázatának csökkenése. És bár gyakran a napi 10 000 lépést emlegetik, mint ajánlott mennyiséget, egy új tanulmány szerint azok a nők, akik napi 4400 lépést tettek meg, tovább éltek, mint a kevésbé aktívak.

A királynő számára a díszes bankettek, a privát szakácsok, kis sütemények a délutáni teához, a hatalmas balmoráli reggelik és a hivatalos munkaebédek teljesen természetesek voltak. De a túlzott engedékenység nem. Akik a királynő vacsoráira meghívottak voltak, jellemzően arra emlékeznek, hogy bár a környezet, a kiszolgálás és a felszolgált ételek pazarok voltak, az uralkodók midig mértékkel fogyasztott.

A Földünk kék zónáiban (melyek lakói rendkívül hosszú életet élnek) végzett tanulmányok kimutatták, hogy az adagok méretének korlátozása hosszabbíthatja az életet. A japán Okinavában, ahol a világon az egyik legmagasabb százévesek aránya, nemcsak a gyümölcsben és zöldségben gazdag étrendet részesítik előnyben, hanem abba is hagyják az evést, ha úgy érzik, nagyjából 80%-ban jóllaktak.

A királynő nem hagyta, hogy a rá nehezedő kötelességek és a családi tragédiák és botrányok elvegyék a jókedvét. II. Erzsébet minden ismerőse azt állatíja, hogy az uralkodónak remek humora volt, és bár ezt az oldalát a nyilvánosság előtt ritkán mutathatta meg, de a színfalak mögött sokszor igen engedékeny és szórakott vezető volt.

Mára pedig bebizonyított tény, hogy a nevetés egészségesebbé tesz. Amellett, hogy segít oldani a stresszt, a szív, a tüdő, és az izmok működését.

A királynő munkáját és magánéletét is egyaránt az állandóság jellemezte. A királynő a karácsonyt Sandringhamben, az augusztust pedig Balmoralban töltötte. A vacsoramenüjét mindig egy hétre előre megtervezték, a teendőit már hónapokkal előre listázta. A délutáni teát pontban 5 órakor szolgálták fel neki, élvezte a hosszú házasságot, és persze 70 évig dolgozott ugyanabban a munkakörben.

Az, hogy a királynő napjai, hetei, hónapjai és évei milyen változatlan mintázatban és kiszámíthatóan teltek, kissé unalmasnak tűnhet, de vajon ez a rutin hatással volt az egészségére? Egyértelműen igen! A szabadidő, a családdal- és a munkával töltött idő megtervezése segít abban, hogy kiegyensúlyozottak legyünk, valamint az emberi kapcsolatainkban is segít a helyén kezelni, mindezek pedig a tudomány szerint a hosszú és egészséges élet alappillérei.

Penny Junor királyi kommentátor bevallotta, hogy miután évtizedekig figyelte Erzsébet királynő tevékenységét, csak csodálni tudja a válságokkal szembeni ellenálló képességét. „Egyszerűen csak folytatja. Bármi is jött szembe, a következő nap azt csinálta, amit mindig is… és csodával határos módon a válság elmúlik. Ez egy zseniális stratégia a túléléshez” - mondta.

Kétségtelen persze, hogy a királynő is épp úgy sokat aggódott, mint mindannyian, de minden helyzetben megpróbált nyugodt maradni, és megakadályozni, hogy a nyomás fokozódjon, ami hosszú távon bizony károsíthatja egészséget. Kimutatták, hogy a stressz negatív hatással van az immunrendszerre. És igen, nem kerülhetjük el a problémákat, de megválaszthatjuk, hogyan reagáljunk rájuk.

1952 óta a királynő tetemes munkával volt megáldva, amely évente több tucat nyilvános elfoglaltságot foglal magában és a napi sok órányi elfoglaltságot. Minden nap megérkezett a dolgozóasztalára az a bizonyos nagy piros doboz tele papírmunkával. Parlamenti jelentésekkel, titkosszolgálati dokumentumokkal és egyéb iratokkal, a hírek szerint Erzsébet királynő körülbelül napi három órát töltött azzal, hogy mindent átnézzen. Emellett soha nem hagyta abba a tanulást és nyitott volt az újdonságokra.

A legtöbb ember ragaszkodik a nyolc órás munkaidőhöz, és a 60-as évei közepén nyugdíjba megy. A királynő azonban soha nem volt szolgálaton kívül. Az agy aktív tartása munkán vagy tanuláson keresztül pedig elengedhetetlen az élet minden szakaszában.

Ha nézted valaha is a The Crown című sorozatot, sok olyan pillanatot látott, amikor a királynő a koronát és az országot helyezte előtérbe, még akkor is, ha ezzel a családtagjai ellenszenvét váltotta ki. Erzsébet királynő számos nehéz döntések hozott az életében, amelyek nem mindig tették népszerűvé, ám hamar megtanulta, hogy fölösleges azon aggódni, hogy mindig mindenkinek megfeleljen.

Természetes, hogy szeretnénk másoknak tetszeni és beilleszkedni. Egyes kutatások azonban azt mutatják, hogy amikor az ember folyamatosan attól tart, hogy mások megítélik őt, akkor tévesen azt hiszi, hogy az ítélet szigorúbb, mint amilyen valójában. Ha rendben van önértékelésed, az segíthet leküzdeni a mások megítélésétől való félelmet.

70 trónon töltött év a bizonyítéka annak, hogy II. Erzsébet királynő hogyan jutott el oda, hogy minden életszakaszban elfogadja önmagát. Az egészségben bekövetkező változások az öregedés természetes, elkerülhetetlen velejárói, de ez nem akadályozta meg abban, hogy életminőségét minden életszakaszában maximalizálja.

Az uralkodó nagyon komolyan vette teste változásait, rendszeresen részt vett szűrővizsgálatokon, minden problémának utána ment és orvosi segítséget kért, ugyanakkor maga is mindent megtett azért, hogy korához képest mindig fitt és egészséges maradjon.