A királyi család történésze, Hugo Vickers fecsegett ki még annak idején néhány titkot, arról, hogyan a kommunikált a királynő titokban az udvarhölgyeivel. Erzsébet mára ikonikussá vált Launer London táskáját hívta segítségül ehhez a feladathoz. Ha az egyik kezéből a másikba helyezte, azt jelentette, hogy végzett a beszélgetőpartnerével, akit ezután az udvarhölgyek diszkréten elkísértek. Ha egy eseményen az asztalra tette a táskáját, azt jelentette, hogy öt percen belül távozni szeretne a helyszínről. Ha viszont a földre került a táska, az annak a jele volt, hogy azonnal mentsék ki őt a helyzetből.
II. Erzsébet királynő az uralkodása alatt számtalanszor bizonyította azt, hogy ő bizony egy nagyon tudatos nő, aki soha semmit nem csinált véletlenül. Miért tette volna ezt másként az öltözködésével? Célja elég egyszerű volt, mégpedig az, ami miatt ritka alkalmakon te is viselsz például neon sárgát: a láthatóság! Bizony, Erzsébet a neon színekkel gondoskodott arról, hogy mindenki jól lássa őt. A hivatalos rendezvényeket hatalmas érdeklődés övezte az elmúlt évtizedekben, és bár aktuális kedvencek azért voltak és lesznek, de valljuk be a number one mindenki szívében II. Erzsébet királynő volt, aki vibráló szettjeivel mindig képes volt kitűnni a tömegből: „Ha bézs színeket viselnék, senki sem tudná, hogy ki vagyok” - mondta egy alkalommal.
Ez a csodálatos juharlevél bross volt az egyik legkedvesebb a királynő szívének. A kitűző még édesanyjának egyik kedvenc ékszere volt, aki még a 100. születésnapja alkalmából rendezett eseményeken is ezt viselte, így halála után automatikusan lányára szállt, aki az évek során nagyon gyakran viselte.
Erzsébet királynő nagyon szerény, nagyszerű humorú nő volt, és vágyakozott a hétköznapi életre. Ahogy régi vágya volt az is, hogy megmutathassa ezt a közvetlenebb, derűsebb oldalát is az embereknek, azonban az etikett nem vagy csak nagyon ritka alkalmakkor tette lehetővé ezt a számára.
Habár a Buckingham-palotában összesen 775 szoba található, a királynő mindössze hatot használt: a hálószobáját és fürdőjét, a privát társalgóját, az öltözőjét, valamint az audienciára szolgálót és az uralkodói nagytermet. Meglepő, de nem rendelkezett nagy, átláthatatlan gardróbbal, nem készítetett feleslegesen ruhákat, és kifejezetten ritkán költekezett. Igyekezett minden saját maga megoldani, csupán két dologban kér segítséget: cipőinek a betörésében, valamint sminkelésben. Az utóbbiban azonban csak évente egyszer: a karácsonyi köszöntő beszédének a felvételekor.