Galéria
Forrás: 1935. október 1-én született Julia Elizabeth Wells néven Surrey-ben, Angliában. Házasságon kívüli kapcsolatból származott, de ezt csak 14 éves korában tudta meg: édesanyja, Barbara és egy családi barát futó viszonyának lett a gyümölcse. A nyilvánosság elől sokáig elhallgatta az igazságot, csak 2008-ban megjelent önéletrajzában írt róla először. Anyja hamarosan elvált a férjétől, Tedtől Wells-től, és újraházasodott: Ted Andrews-hez, egy instabil előadóművészhez ment hozzá.

Ted Wells 1940-ig nevelte a fiatal Julie-t, utána elküldte az édesanyjához és a mostohaapjához, mert azt gondolta, művészemberek lévén jobban képesek biztosítani a tehetséges lány képzését. Andrews önéletrajza szerint egész jól megszokta, hogy Ted Andrewst, a mostohát "Ted bácsinak" nevezi, anyja azonban azt javasolta, hogy helyesebb lenne mostantól Popnak nevezni, míg az édesapja maradhat „apa”. Julie egyáltalán nem értékelte ezt a változást.
Forrás: Az Andrews család nagyon szegény volt, ráadásul London egyik rossz hírű környékén éltek. „Ez egy nagyon sötét időszak volt az életemben" – vallotta később önéletrajzában a színésznő. Mostohaapja agresszív volt és alkoholista, több ízben megpróbálta megerőszakolni, ezért éjszakánként csak úgy mert elaludni, ha bezárkózott. A család anyagi helyzete később javulni kezdett, a mostohaapa fizette Julie énekleckéit: először a londoni Cone-Ripman School művészeti iskolában, majd Madame Lilian Stiles-Allen szopránénekes és oktató mellett tanulhatott. 1945-től 1947-ig a szüleivel lépett fel különböző programokon, és hamarosan ő lett a legsikeresebb előadó a családban.

19 éves korában csatlakozott egy színtársulathoz, és Polly szerepében debütált a Broadway-en a The Boy Friend című musicalben. A kritikusok szerint Julie volt az előadás legkiemelkedőbb előadója. Nemsokára meghallgatták Eliza Doolittle szerepére a My Fair Lady-be, amit azonnal meg is kapott. 1957-ben a Hamupipőkében játszott, amiért először jelölték Emmy-díjra. Csillaga meredeken emelkedett.
Forrás: Mindenki azt várta, hogy a sikeres színházi előzmények miatt őt választják ki a My Fair Lady moziváltozatának főszerepére. Jack L. Warner stúdiófőnök azonban úgy döntött, hogy nem elég húzónév, ezért Audrey Hepburn kapta Eliza szerepét. Warner szerint a döntés nem volt nehéz: "Nekem tudnom kell, ki az, aki behozza az embereket a moziba. Audrey Hepburn pedig még soha nem csinált pénzügyi fiaskót." Hepburn később állítólag elárulta Andrews-nak, hogy bántja a lelkiismeret, amiért elfogadta a szerepet, mert valójában Julie-nak kellett volna játszania.

Miután látta színpadon, Walt Disney úgy gondolta, hogy a színésznő tökéletes lesz a brit dada merev, mégis szívmelengető szerepére. Andrews ekkor már terhes volt, úgyhogy kapásból visszautasította a Mary Poppins címszerepét, majd visszatért Londonba szülni. Disney azonban határozottan ragaszkodott hozzá, és csak annyit mondott: "Várunk rád." Igaza lett: a Mary Poppins lett a Disney történetének legnagyobb pénzügyi dobása, Andrews elnyerte az 1964-es Golden Globe-ot és Oscar-díjat a legjobb színészi teljesítményért, valamint az 1965-ös Grammy-díjat a legjobb gyermekalbumért. Állítólag a Mary Poppins írója, Travers az orrával volt a legjobban megelégedve, amit Christie kifejezetten utált.
Forrás: 1965-ben tarolt A muzsika hangja, amit Julie Doris Day-jel és Grace Kelly-vel versengve nyert el végül: Maria von Trapp szerepéért Andrews elnyerte második Golden Globe-díját, másodszor jelölték a legjobb színésznő Oscar-díjára és a BAFTA-díjra, bár végül mindkét díjat bukta Julie Christie-vel szemben. A két nagy musicalszerep után még számos produkcióban játszott, vállalt drámai szerepeket, forgatott Alfred Hitchcock-kal (Szakadt függöny), éa továbbra is elárasztották díjakkal. Az 1982-es Victor, Viktória című filmért ismét Golden Globe-ot kapott, valamint nominálták Oscar-ra is, ami már a harmadik jelölése volt.

Andrews 1997-ben a Broadway-on kénytelen volt félbeszakítani a műsorát, ugyanis berekedt. Több műtét során (nem rákos) göböket távolítottak el a torkából, az orvosok pedig biztosították arról, hogy hat héten belül visszanyeri a hangját. Nem így történt, az operációk maradandó károsodást okoztak, teljesen elpusztították énekének tisztaságát. 1999-ben szabálysértési pert indított a kórház ellen, 2000-ben végül peren kívül egyeztek meg. Andrews ezután még néhányszor kés alá feküdt, ami valamelyest javított a helyzeten, de teljesen visszahozni csodálatos énekhangját sohasem sikerült.
Forrás: Karrierje akkor kelt új életre, amikor 2001-ben megkapta a Neveletlen hercegnő mellékszerepét, az elegáns királynőét, a sikert pedig megismételte a 2004-es folytatásban. Torokműtétje óta először énekelt a vásznon, a film zenei felügyelője úgy emlékszik, hogy amikor Andrews énekelt, "mindenütt könnyes szemeket láttam magam körül". 2004-ben Andrews Lillian királynőnek adta a hangját a Shrek második részében, és a két további folytatásban is, majd 2010-ben a Gru-ban és folytatásaiban kölcsönözte a hangját a főhős édesanyjának.

Első férjét, Tony Walton díszlettervezőt 8 év házasság után hagyta el (egy lányuk született, Emma Katherine), második házassága Blake Edwards rendezővel viszont pompásan sikerült: 40 évet töltöttek együtt a férfi 2009-ben bekövetkezett haláláig. Edwards volt az a férfi, aki a legtöbbször megnevettette, mondta a kapcsolatukról. Közös gyerekük nem született, de örökbe fogadtak két vietnámi kislányt, Amy-t és Joannát. Julie-nek összesen kilenc unokája és három dédunokája van.
Nagyon sokoldalú személyiség. Volt színházigazgató, műsorvezető, színházi rendező, írt gyerekkönyveket.  Martin Scorsese felajánlotta neki Emma néni szerepét A Wall Street farkasa (2013) című filmben, de legnagyobb sajnálatára - műtét miatt - el kellett utasítania. Cserébe 2018-ban cameózott az Aquaman-ben.

Julie Andrews élete

A színésznő csodásan festett, simán letagadhatna pár évet.