Boots Star Rating-feliratú flakonokon kicsi csillagocskák jelzik a fényvédelem erősségét. Ha ilyennel találkozol, akkor a háromcsillagos termék legyen a minimum, amire rábólintasz, mivel az UVB-szűrés mellett 60-80%-ban teljesíti a UVA-sugarak kivédését is. Az ultraerős napfény elleni védekezést az öt csillagocska garantálja, melynél azt kell tudni, hogy az UVA-szűrés is elég magas szinten van, nagyjából 90-100%-ban segít megelőzni a sugárzás károsító hatását.

A legtöbben a faktorszámot (SPF) nézik, amikor fényvédőt választanak. Egy ajánlás előírja, hogy az Európai Unión belül csak olyan fényvédők kerülhetnek forgalomba, melyek az UVB- és UVA-sugárzással szemben egyaránt védelmet nyújtanak. Míg az UVB-szűrő a pirulástól, leégéstől óvja a bőrt, addig az UVA-sugárzás elleni védekezés azokra a barnulási folyamatokra értendő, amelyek nem azonnal következnek be, hanem órák-napok alatt mennek végbe a bőr felső rétegeiben.

Az UVA-sugárzás elleni védelem erősségét ritkán tüntetik fel számokban, ha mégis megteszik, a UVA-PF- vagy PDD-érték mutat rá a mértékére. Minél magasabb a faktorszám, annál magasabbnak kell lennie a PDD értékének is. Azokon a készítményeken, amelyek teljesítik ezt az ajánlást, bekarikázva látható az UVA-felirat.

Több kozmetikai összetevőről derült már ki, hogy káros és szerepe lehet rosszindulatú folyamatok elindításában. Az egyik ilyen anyag, amelyre érdemes odafigyelni, a parabén, amelyet a kozmetikumok tartósítására használnak. Ha metil-, etil-, propil- vagy butilparabén van feltüntetve a komponensek között, érdemes mellőzni a termék használatát.

Ha fontos számodra a természetesség, érdemes kerülni az oxibenzon, az oktinoxát, a homoszalát, az oktiszalát, az oktokrilén és az oktil-metoxi-cinnamát összetevőkkel készült kozmetikumokat is.

Évek óta kutatják, melyik az egészség szempontjából kedvezőbb fényvédő típus: a kémiai vagy a fizikai. Míg a fizikai fényvédők prizmaként verik vissza az UV-A és UV-B sugarakat és védik a testedet a naptól, addig a kémiai fényvédők a bőrbe felszívódva fejtik ki hatásukat.  Ez utóbbiakkal szemben az a leggyakoribb kifogás, hogy a szervezetbe jutva befolyásolhatják a hormonháztartás működését.

A fizikai fényvédők két legfőbb komponense, amelyek a védelmet biztosítják: a cink-oxid és a titánium-dioxid. Ezek nem szívódnak be a bőrbe, hanem annak felületét pajzsként védik. Magas faktorszám esetében a két anyag fehérre színezheti a bőrt, ezért megesik, hogy a gyártók nanoméretre kicsinyítve keverik őket a napozókozmetikumokhoz.  Ezzel pedig csupán annyi a probléma, hogy apró méretüknek köszönhetően a bőr sérülésein keresztül, a száj környékére kenve vagy spray által belélegezve könnyedén a véráramba kerülhetnek - ilyen formában pedig karcinogének, azaz rákkeltőek lehetnek. Szerencsére az EU szabályai szerint a nanorészecskéket kötelező feltüntetni a csomagoláson.