A ’60-as évek kiegészítői között jelentős szerepet kaptak a hajba valók. A fejkendők és a hajpántok az évtized első felére, míg a fejpántok a „hippi korszakra” vezethetők vissza.  A ’60-as évek divatikonjai gyakran tűztek hajukba egy vastagabb hajpántot, annak érdekében, hogy hajuk ne omoljon az arcukba. Ha jobban belegondolunk, az évtized sikerfilmjeinek utazós jeleneteiben a nők szinte minden alkalommal fejkendőt viselnek, hogy frizurájukat semmiképp se fújja össze a szél, ám ezzel a kinézettel egyfajta elegáns hatást is keltettek. A hippi korszakban elterjedt hajpánt viselésének pedig az volt a célja, hogy viselőjének szabadságát és egyéniségét tükrözze. 

Bár a francia André Courréges már korábban készített rövidebb szoknyákat ábrázoló terveket, a miniszoknya elterjedése Mary Quant nevéhez fűződik, hiszen ő értékesítette előszőr londoni butikjában. Nem sokkal 1964-es megjelenését követően olyan népszerűvé vált, hogy szinte minden nyugati nő azt hordta. Bár a miniszoknya egyetlen megkötése az volt, hogy térd felett végződjön, az évtized során egyre rövidebb fazonokkal lehetett találkozni. A hatvanas évek miniszoknyáit leginkább pamutból, szaténból és bársonyból készítették, a legnépszerűbb minta pedig a geometrikus volt. A napjainkban is nagy népszerűségnek örvendő ruhadarabot ma már leginkább szintetikus anyagból készítik, és az A-vonal helyett legtöbbször testünk vonalát követi.

Szintén a híres divattervezőnő, Mary Quant nevéhez fűződik az A-vonalú, ujj nélküli ruha megjelenése. Az előző évtizedek stílusával ellentétben ez az egyenesaljú fazon nem emelte ki a nők alakját, így minden testalkathoz kitűnően tudott illeszkedni. Érdekesség, hogy az 1966-ban felfedezett, világhírű Twiggy (modell, énekesnő, színésznő) is nagyban hozzájárult az A-vonalú ruha sikeréhez, hiszen öltözködése nagy hatással volt az egész divatvilágra. Mivel hétköznapokra és hivatalos eseményekre is egyaránt tökéletes darabról beszélhetünk, napjainkban is sok nő választja ezt a fazont a mindennapokban. 

Az 1960-as évek legkedveltebb kiegészítői egyértelműen a túlméretezett napszemüvegek voltak. A különleges formájú és kontrasztos színű napszemüvegek nem csak a nők tetszését nyerte el, a férfiak is előszeretettel hordták őket. A festett üvegből készült lencséket különböző mintájú és formájú, futurisztikus keretekbe foglalták. A ma is népszerű kiegészítők elterjedéséhez nagyban hozzájárult az is, hogy filmsztárok, modellek, illetve énekesek is szívesen hordták az oversized napszemüvegeket.

A divatvilág a ’60-as évekre a férfiaknak is ugyanolyan drasztikus változást hozott, mint a nők számára. Az évtized elején a férfiak gyakorlatilag ugyanazt viselték, mint az 1950-es évek végén, ám 1964-re óriási változás következett be: az eddig külön varratott sötét ruhadarabokat élénk színű ingekre, gallérnélküli pulcsikra és kabátokra cserélték le. A világos és élénk színek mellet megjelentek a hatalmas virágos, pöttyös, illetve geometrikus minták is. Nem meglepő az sem, hogy manapság is rengeteg férfi hordja ezeket a színes és mintás ingeket, hiszen amellett, hogy lazaságot tükröznek, feldobják az ember mindennapjait is.