A kutyák egészen biztosan tudhatnak valamit, méghozzá arról a szorongásról, ami a napjainkat körbefonja, s talán éppen ezért tesznek sokszor nem egyebet, minthogy megnyugtatóan merednek mindent átható meleg szemeikkel szemeinkbe. Ilyenkor izzik az éter.
A Fehér isten pedig amolyan izzós film, kapcsolatokról – kutya és ember, ember és ember, ember és kutya viszonyairól. Bár Lessie hazatérhetne, számolhatnánk a dalmatákat, Mundruczó nem épít klisékre, a lelketlenség, a jó és a rossz tisztázatlan helyzete teríti le a várt sémákat és fordulatokat.
Az édesanyja távolléte miatt a tizenéves Lili konyakszín keverék bajtársával együtt a morcos és rigorózus apjához kénytelen költözni. Az apa, akit a nagyszerű Zsótér Sándor alakít, rövid időn belül penderíti ki a kutyát az út mentén, Haagen pedig kegyetlen kalandok során megy keresztül. Lili lázad, Haagen utakat keres, külön-külön érnek el a célba.
Azt mondják, a külön-külön átélt sorsélmények elszakíthatnak két embert egymástól. Márpedig miért is lenne ez másként kutya és ember között, ahol a kötődés őszintébb és igazabb, feltétel nélküli. Képes-e újra visszatérni az ember oda, ahonnan elindult? Szívszorító történet egy olyan világból, ahol a gyermeki mítoszt felváltotta a felnőtté válás kényszere, a figyelmetlen érdektelenség.
Főszereplők: Psotta Zsófia, Zsótér Sándor, Thuróczy Szabolcs, Gálffi László, Nagy Ervin. Fényképezte: Rév Marcell. Zene: Asher Goldschmidt. Írta: Wéber Kata, Mundruczó Kornél, Petrányi Viktória. Rendezte: Mundruczó Kornél
Hazai bemutató: június 12.