“Engem nem érdekel ez egész Oscar felhajtás. Soha nem láttam egyetlen adást sem és csak akkor ülnék le a tévé elé nézni, ha valaki egy székhez kötözne.”
-“Rengeteg számomra érdektelen film és kategória van. Elismerem a rendezők, operatőrök és úgy általában a filmeken dolgozók munkáját. Mindent értek, csak azt nem, hogy lehet ebből ekkora műsort csinálni. A sztárok feszengenek, éhesek, igazából semmi modern dolog nem történik. Joggal merülhet fel bennetek a kérdés, hogy honnan tudom, ha még nem is láttam egyetlen adást sem, de válaszolok előre. Onnan, hogy egyetlen hírben sem találtam izgalmas leírást. Egyedül a ruhákban meg a smink és frizura vonalon vannak meglepetések, de szerintem ez bárhol máshol is megtörténhetne."
Az emberek arra vágynak, bárcsak elesne valaki vagy valami olyan kellemetlen helyzetbe keveredne, amin röhöghetnek egy jót. Miért ezekre emlékeznek évekkel később is? Mert ezek halványan kötődnek emberi érzelmekhez. Ezek nem megjátszott, előre megkötött üzletek alapján való díjak átvételét mutatják be.
"Na és a digitalizáció? Egyetlen cég sem trendi, ha nem digitális és engem se vesznek fel sehová, ha nem tudok előrukkolni menő online ötletekkel. Az Oscar meg… mintha ez a rendezvény minden fölött állna és rendben lenne, hogy az őskor szintjén mozog. Mindenki bólogat és maximum polikai és szociális kérdéseken hőbörögnek, miközben van nagyobb, alapvetőbb gond is. Ott tartunk, hogy ha nem nézed a műsort és nem tudod ki miben volt, melyik film és rendező nyert, akkor tuskónak számítasz. Nem szeretnék az álsznobok közé beállni. Köszönöm szépen, majd magam értékelem a filmeket azzal, hogy megnézem őket százszor és ezerszer. Hogy kifizetem a mozijegyet akár kétszer is, vasárnap meg alszom egy jót."