Innen néhány lépés a Tihanyi Bencés Apátság, amelynek története csaknem ezer évre nyúlik vissza. I. András király 1055-ben alapította, latin nyelvű alapítólevele pedig magyar szavakat és kifejezéseket is őriz, ezért a magyar nyelv egyik legfontosabb korai emléke. A ma látható barokk templom jóval később épült, a 11. századi királykripta azonban megmaradt: itt temették el az alapító uralkodót. A kéttornyú templom és a környékéről nyíló kilátás már önmagában megér egy megállót, egy hosszabb hétvégébe pedig a belső terek felfedezését is beilleszthetjük.

Balatonfüreden a Tagore sétányon folytathatjuk a napot, ahol a vízparti nézelődéshez egy különleges történet is társul. A sétány névadója, a Nobel-díjas bengáli költő, Rabindranath Tagore 1926 novemberében érkezett a városba gyógykezelésre, majd gyógyulásának emlékére fát ültetett a parton. Látogatásának idén ünnepeljük a századik évfordulóját. Az emlékfa és a költő szobra ma is látható, a környéken pedig később más hírességek, tudósok és közéleti személyiségek is ültettek fákat. Szóval itt tényleg érdemes néha megállni a séta közben: a fasor nemcsak szép, történeteket is őriz. Ha van idő még maradni, a város régi villái között barangolva a Jókai Mór Emlékházat se hagyjuk ki. Az író és felesége, Laborfalvi Róza az 1870-es évektől töltötték itt a nyaraikat, és Jókai egyik legismertebb regénye, Az arany ember is a füredi alkotói időszakhoz kötődik. A koraeklektikus villa ma a család mindennapjaiba is betekintést enged: az emlékházban többek között az író íróasztalát, távcsövét és botgyűjteményét is megismerhetjük.

A sok nézelődés után pedig jöhet egy ebéd a Szent István téren található Bistro Sparheltben. Itt a magyar konyha hagyományai és a más nemzetek ízei felé nyitó fogások egyaránt helyet kapnak. Egy emlékezetes ebédhez pedig hozzátartozik az is, hogy észrevesszük a tányér apró részleteit, kipróbálunk egy szokatlan ízpárosítást, és hagyunk időt a beszélgetésre. Hiszen egy hétvégi kiruccanáson maga az étkezés is lehet önálló program.