Köztudott, hogy a világjárvány térdre kényszerítette a divatipart. A kérdés mindössze annyi volt, hogy mégis mi lesz azokkal a tömegekkel járó divathetekkel? A tervezők egy kis csoportja mindenáron ahhoz ragaszkodott, hogy a kialakult helyzet ellenére is offline legyenek megrendezve a divatbemutatók. Többek között Bora Aksu is, aki elengedhetetlennek tartotta azt, hogy olyan szájmaszkot dobjon piacra, ami megállja a helyét a kifutón is. A kollekciót jól jellemzik a légies és könnyed hatást keltő ruhadarabok, melyek elsősorban fátyolból és a tüllből készültek, csakúgy, mint az átlátszó maszkok is. A divattervező elárulta, hogy nem titkolt célja volt, hogy visszarepítsen minket az 1918-as spanyolnátha idején dolgozó ápolónők mindennapi viselete közé. Végsősoron nem mehetünk el amellett, hogy az átlátszó maszk divatos és mutatós darab, és akár nagy hóbort is kialakulhatna belőle, de egészségügyileg sajnos nem a legmegfelelőbb a vírus megakadályozását tekintve, az áttetsző és nem elég sűrű szövésű anyag így jogosan került a kritikus kommentelők kereszttüzébe. Elvégre a maszkviselés elsőszámú küldetése nem a stílus megteremtése, hanem a megfelelő védekezés, és a megbízható vírus elleni védelem biztosítása mind viselője, mind annak környezete számára.
A merész kiegészítő megosztó véleményei ellenére, egy dolog egészen biztos: a török származású tervező teljesen új utat mutatott a jövő maszkviselését tekintve.
Átlátszó maszkok a londoni divathéten