A Szex és New York egykoron elég sok támadást kapott, és bár egy ideig azt gondoltuk, hogy a modernkori folytatása, az And Just Like That pozitív irányba építkezik majd ezen kritikákból, ám meglehet, hogy elhamarkodottan gondolkodtunk minderről.
Na de kezdjük is az elején...
//VIGYÁZAT, SPOILERVESZÉLY//
1998-ban mutatták be a Szex és New York című sorozat első részét, ami minden túlzás nélkül forradalmi fejezetnek számított a szériák világában. Olyan hitelesen és őszintén ábrázolta a nőket és a női lélekben megbúvó rejtelmeket, ahogy addig még egy tévébe tervezett alkotás sem. És bár hibái akkor is voltak, ennek ellenére a szerelemről, szexről, kapcsolatokról és barátságról szóló ábrázolásmódja tényleg semmihez sem hasonlított, és az epizódokban végig követhető történetek jelentős része a mai napig is megállja a helyét.
Ám az évek múlásával a sorozat, a szereplőkkel ellentétben elkezdte megmutatni valódi korát. Az And Just Like Thatben a női létet egyre irreálisabb módon ábrázolják, és a készítők bár tényleg keményen dolgoztak azon, hogy a széria újhullámos változata már egy sokkal elfogadóbb, korrekt berendezkedés mentén haladjon, de a végeredmény sajnos, akarata ellenére is felfedi társadalmunk nagy hibáit.
A rajongók szerint a második évad tökéletesen mintázza azt, hogy a felhalmozott vagyon eltorzíthatja realitásérzékünket. Szerintük ugyanis a karakterek sokszor esnek át a ló túloldalára, és úgy beszélnek és viselkednek a náluk alacsonyabb anyagi helyzetben lévő emberekkel, ami már szinte hajszál híján lépi túl a jó ízlés határát. A Szex és New York egykor még úttörőnek számító ábrázolásmódja mára már egész egyszerűen elvált a valóságtól. Ez pedig persze valahol érthető is, a sztori szereplői már nem azok a független, útkereső 30-as nők, akik egykor voltak. Carrie már nem egyik napról a másikra él, miközben próbálja rendezni hitelkártya tartozásait, és már nem kell a randis ihletsztorik után kutatnia az ismerősei körében. Charlotte sem szorul már rá arra, hogy minél több műtárgyat adjon el és Miranda sem dolgozik már abszurd módon sok túlóraszámban azért, hogy partner lehessen az ügyvédi irodájában. Az And Just Like Thatben valamiért már nyilvánvaló tény az, hogy többé nem kell dolgozniuk, a karrierjükért tett törekvéseiket immáron felváltotta a laza, munkaigénytől mentes élet. És bár Charlotte nemrég visszament dolgozni, a nézők szerint ez a szál is olyan harmatgyengére sikerült, hogy kár is lenne komolyan venni. Ahogy sokak szerint Carrie gyászterápiajaként szolgáló, kereskedelmileg jövedelmező könyve sem a munkás élet csúcspontja, na nem mintha a Miranda körüli dolgok annyira tiszták lennének. Persze inspiráló azon tény, hogy valaki az ötödik iksz után is vissza mer ülni az iskolapadba vagy gyakornoknak állni egy neves cégnél, de őszintén megvallva, valami miatt egy semmiben lebegő, vérszegény részletét képezi a sorozatnak.
Pontosan miben találnak kivetnivalót a rajongók?
A hihetetlen mennyiségű pénzben és annak abszolút tudattalan és logikátlan használatában. Mert bár mindenkinek van, de aligha adakoznak belőle. Persze Carrie elmegy korábbi főszerkesztőjének, Enidnek a lapindító partijára, de igazából semmi kedve az egészhez, sőt rémesen éli meg azt, hogy egy idősebb nőknek szóló magazinnal és a meghívottakkal azonosítják őt. Végül persze megtámogatja Enid új projektjét 100 ezer dollárral, de a véleményvezérek szerint még ekkor is azért nagylelkű, mert esélyt lát arra a kis reklámra, ami megpörgetheti új könyve eladási mutatóit. Majd később, amikor Carrie figyelmetlensége miatt George Campbell balesetet szenved a biciklijével, az írónő bár elkíséri az orvoshoz, hogy megröntgenezzék a kezét, de csak ügyetlenül álldogál mellette, miközben a férfi hitelkártyáját elutasítja a bank, és egyszer sem ajánlja fel, hogy kifizeti az általa okozott sérülést. De a kommentelők Charlotte kapcsán sem annyira elnézőek, sokak szerint ugyanis kimondottan sértő az, hogy egy nő, aki Carolina Herrerában és Pradában flangál mindössze 300 dollárt ajánl fel egy jóképű költőnek azért, hogy eljátssza a tévében, hogy Anthony pékségében dolgozik, így megmentve őt a teljes leégéstől.
Egy szó, mint száz: a széria felett azért törnek egyre több pálcát a nézők, mert szerintük ahogy halad előre a történet, a főbb karakterek egyre kiábrándítóbbak. A műsorban mindenkit megvetéssel ábrázolnak, aki nem túl gazdag, és gyakran nevetség tárgyaként kezelik őket. Ez a gúny egyértelműen túlmutat az egyes szereplőkön, és beivódik a sorozat egészébe, ráerősítve megannyi sztereotípiára. Persze nem könnyű folytatni egy olyan történetet, ami egykoron ekkora siker volt, és nehéz plusz karaktereket az alapokhoz adni, de nem is lehetetlen. A negatív kommentek arról árulkodnak tehát, hogy az And Just Like That egy olyan üres, drága ételek és ruhák feletti problémázgatásba csapott át, amivel már egy hétköznapi ember nem tud azonosulni. A szereplők a kiváltságos buborékjaikban ragadtak, ami torzítja az eléjük táruló világot és hihetetlenül felszínessé teszi őket. A csillogó designer darabok bár szépek és New York egy hamisítatlanul ikonikus keretbe öleli a dolgot, de mindez kevés, ha hiányzik az egészből az a tartalom és báj, ami egykoron észrevétlenül is élettel és könnyedséggel töltötte fel a dolgot. Talán végleg kiveszett az a bizonyos szerethetőség belőle? Te mit gondolsz?
És ha már a Szex és New York elemezgetésénél tartunk, akkor ezt a válogatásunkat se hagyd ki!
A Szex és New York történetének legrosszabb férfi karakterei