A sztár, aki 8-szor szerepelt az InStyle címlapján

Emlékszem, 16 évesen mentem haza a suliból és az anyukámat (Goldie Hawn) fotózta az InStyle nálunk. Megkértek, hogy csatlakozzak pár fotó erejéig – az egész olyan kellemes volt. Kiderült, hogy a fotók egyike a címlapra készült. Azt gondoltam: „Hűha, ez aztán menő!” Ez volt az első címlapszereplésem 1996-ban. Nagyon cool volt.

Később az InStyle nagyon fontos részévé vált a szakmai életemnek. Dolgozni akartam, abbahagytam a sulit. Könyörögtem a szüleimnek, hogy a főiskola előtt adjanak egy év szabadságot. Azt mondták: „Remek, de ne várj tőlünk segítséget.” Rendkívül motivált voltam a munkában, az egy évből végül 3 év lett, egy bőröndből éltem mindvégig, és váltogattam a munkahelyeimet. Aztán végül kaptam két filmszerepet. És ekkor felhívtak az InStyle-tól, hogy lefotóznának Balin. Nem hittem el: címlap, ráadásul ez volt egyben az első divatfotózásom is! Természetesen ugrottam a lehetőségre, és amikor azt mondták, vihetek valakit magammal, akkor úgy döntöttem, az anyukámmal megyek. Soha nem volt előtte Balin, tehát ez volt az első alkalom, hogy én vittem őt magammal és nem ő engem. Csak bikinit és kendőfelsőket viseltem, nem hittem el, hogy szinte semmi kis textilekben szerepelek a képeken. Hogy őszinte legyek, egyáltalán nem esett nehezemre levetkőzni.

2001-ben, 22 évesen szerepeltem másodjára az InStyle címlapján. Éppen akkor mentem férjhez (a zenész Chris Robinsonhoz), és a karrierem hihetetlenül nagy fordulatot vett a Majdnem híres című filmemmel. Meztelenül pózoltam a címlapon, úgy terveztük, hogy csak le leszek takarva valamivel, ami mint egy páncél, elrejt.

Az életem akkor tényleg nagyon boldogan telt, még nem volt okosmobil és közösségi média. Mindent sokkal személyesebbnek és különlegesebbnek éltem meg. Nem volt digitális kapcsolódás az emberekhez, csak színészként érhetted el őket – ez volt az egyik ok, amiért előadó szerettem volna lenni. Azt szoktam mondani, hogy jó okkal csatlakoztam a cirkuszhoz. Ne csatlakozz hozzá, ha igazán makulátlan és konvencionális életet akarsz élni – viszont lépj közénk, ha nem sémákban gondolkodsz és nem szereted, ha beskatulyáznak, vagy ha megmondják, hogyan éld az életedet. Ez a romantikus elképzelés ma már nem létezik. Nőként már mi irányíthatjuk a narratívát, ez a vállalkozások ideje. Minden a bizniszről szól, a nők képesek ma már bármit megvalósítani. Nem akarunk csak a kamera előtt állni.

De van negatívum is, hogy már nem annyira szórakoztató a szakma, és sokkal több így a meló. Mindig mindent teljes szívvel csinálok a munkámban, de azt gondolom, a karrieren kívül is kell lenniük fontos dolgoknak, amik kitöltik az életünket. Egyszer a menedzserem azt mondta: „Azt hiszem, sokkal jobban törődöm a munka-magánélet egyensúlyoddal, mint te.” Én pedig ezt válaszoltam: „Így igaz, éppen ezért vagy te az ügynököm.” Már nem gondolom azt, hogy csak akkor lehetek boldog, ha folyamatosan a csúcson vagyok a karrieremben. Ezt az energiát inkább a családomra és a párkapcsolatomra fordítom, mert ha elhagyod a sallangokat, akkor csak ők számítanak.

Az életem zsonglőrködés az idővel és a teljesen különböző életszakaszban lévő gyerekeimmel: a csecsemővel, a 8 évessel és a 15 évessel. Igazi kihívás ez a nagy létszám!
Az első terhességemnél, 24 évesen, a 2003-as InStyle címlap készítésekor azt gondoltam, trendi várandós nő akarok lenni, semmiképp nem mondok le a magas sarkúról. De most, 15 évvel később a legutóbbi terhességem alatt simán búcsút intettem neki. Idén voltam 40 éves és mindenki azt kérdezi, milyen érzés. Soha nem gondolok erre, ez csak egy szám, és egy szuper kor. Már némi bölcsesség birtokában vagy. Van abban valami szép, hogy bizonyos dolgokat már megéltél. És tudod, mit? Még szórakoztatóbb vagyok most, mint régen.

És íme a Kate Hudson összes InStyle címlapja, talán a legszexibb, sokat mutató borítók vele készültek az amerikai InStyle-ra.