Lékai-Kis Ramóna szívmelengető részleteket osztott meg kisfiával közös pillanatiról

A legújabb digitális lapszámunkkal most sem hagyunk trendinspiráció nélkül! Mutatjuk az őszi átmenet időszakában a szezon legmenőbb kabátjait, kihagyhatatlan darabjait és aktuális trendjeit, a címlapunk sztárja pedig nem más, mint Lékai-Kiss Ramóna!

A gyönyörű színésznő és műsorvezető élete olyan, mintha egyszerre két világban létezne: az egyik a színpad és a kamera előtti állandó pörgés, a másik a családi otthon melegsége, ahol anyaként és feleségként igyekszik egyensúlyt teremteni. A kettő között mégis közös a vezérfonal: a tudatosság. Interjúnkban arról is mesélt Ramóna, hogy ennyire elfoglalt szülőként, hogyan igyekszenek felejthetetlenné, tartalmassá tenni az együtt töltött időt, és mindenben kisfiúk, Noé az első.

Rami szerint a mindennapok megszervezése gyakran kihívást jelent, hiszen mindketten rengeteget dolgoznak. Elmesélte, hogy például kisfiukat, Noét most a nagymamája viszi úszásra, mert a férjének edzése lesz, ő maga pedig forgatáson dolgozik. Családjuk megtanulta rugalmasan kezelni a helyzeteket: Máté és Noé gyakran elkísérik őt a próbákra, míg ők együtt járnak kézilabda-mérkőzésekre szurkolni. A kisfiuk már otthonosan mozog a TV2 stúdiójában és a Fradi pályáján is, de nekik ez a nyüzsgő, közös életforma vált a család természetes közegévé.

Lékai-Kiss Ramóna megtörte a csendet a második gyerekkel kapcsolatban!

Elmondása szerint nagyon is szerettek volna Noénak egy kistestvért, és évekig próbálkoztak, ám a sors végül másképp döntött. Mivel férjének van egy öccse, neki pedig egy húga, különösen szerették volna, ha gyermekük is megtapasztalhatja a testvéri kötelék örömét. Bár ez végül nem adatott meg, nem éreznek hiányt vagy szomorúságot emiatt, épp ellenkezőleg: hálásak azért, hogy Noé velük van, hiszen ő lett életük legnagyobb boldogsága és örömforrása.

Ramóna szerint, ma már mást jelent "jó szülőnek" lenni!

„A régi-régi generációknál még természetes volt, hogy akár 5-6 gyermeket is felnevelnek, sőt ez volt az általános. Talán a 60-as, 70-es években kezdtek az emberek tudatosan csökkenteni ezen a számon, mi is például ketten vagyunk a tesómmal, igaz, tíz év korkülönbséggel, ami rengeteg. De akkoriban nem volt ennyire túlgondolva a szülőség: ha apa és anya dolgoztak, mi ott voltunk velük, vagy a nagyszülők vigyáztak ránk. Ez volt a normális."

„Ha például csak egy társasozásra jut idő délután, vagy épp nem tudsz ott lenni egy gyerek zsúron, vagy olykor késő estig dolgozol, máris azon gondolkodsz: »Biztosan jó szülő vagy-e?« Szerintem fontos, hogy ezekből a történésekből kevés legyen, de ha előfordul olykor-olykor, azzal nincsen semmi baj. Egyszerűen változott a világ, és vele együtt az is, mit jelent »jó szülőnek« lenni" - vélekedik Lékai-Kiss Ramóna.

A Lékai-Kiss Ramónával készült teljes interjút ITT tudod elolvasni!