A grófnőből lett gyógyító: Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő története

Hugonnai Vilma 1847. szeptember 30-án látta meg a napvilágot Nagytétényben, gróf szentgyörgyi Hugonnai Kálmán földbirtokos és tomesti Pánczély Terézia ötödik gyermekeként.

Vilmát kezdetben otthon oktatták, később pedig a Prebstel Mária Leánynevelő Intézet bentlakásos tanulója lett. Mindössze 18 éves volt, amikor hozzáment a nála tizennyolc évvel idősebb Szilassy György földbirtokoshoz. Pándra költöztek, ahol a fiatal feleség nem igen találta a helyét, és unaloműzés gyanánt orvosi könyveket kezdett el olvasni. 1869-ben egy újsághirdetésből értesült arról, hogy a Zürichi Egyetem orvosi karára nőket is felvesznek - akkoriban Európában ez volt az egyetlen ilyen egyetem -, ám ehhez férje beleegyezése is kellett, aki bár rábólintott neje terveire, anyagilag nem volt hajlandó támogatni őt, így Hugonnai Vilma az ékszerei eladásából próbált egy kis pénzre szert tenni. 1872-ben lett az egyetem hallgatója, 1879-ben kapta meg a diplomáját, ezt követően körülbelül másfél éven át sebész-asszisztensként dolgozott egy helyi klinikán. A jó és virágzó lehetőségek ellenére szerette volna itthon kamatoztatni tudását, 1880-ban hazatért. Itthon azonban nem várták tárt karokkal, egészen pontosan diplomáját a magyar jogszabályokra hivatkozva nem fogadták el, nem is honosították. Megengedték neki, hogy miniszteri engedéllyel szülésznőként elhelyezkedjen. 1882-ben elvált és rengeteget dolgozott, hogy két fiát, Györgyöt és Kálmánt tisztességgel nevelhesse. 1887-ben hozzáment Dr. Wartha Vince műegyetemi tanárhoz, házasságukból pedig egy év múlva egy lányuk született. Férje kérésére felhagyott a szülésznői hivatással és az orvostudomány elméleti részébe ásta bele magát. Számos írása jelent meg ebben a témában.

Közben az Országos Nőképző Egyesületben ingyen oktatott gyermekgondozást, betegápolást és egészségtant is, továbbá rövid ideig ő vezette a Bábák Egyesületét is. 1895-ben a királyi rendelet alapján már Magyarországon is járhattak a nők egyetemre, így Vilma ismét megpróbálta érvényesíteni diplomáját, de nem járt sikerrel. Szigorlatoznia kellett a pesti orvosi egyetemen, majd végül 1897. május 14-én, majdnem 50 évesen, sikerrel járt és orvosdoktorrá avatták, így hivatalosan is ő lett ez első magyar női orvos. Innentől kezdve a Szabóky utca 41. szám alatti lakásán nyitotta meg rendelőjét, ahol elsősorban női betegeket látott el, illetve a szegényeket ingyen gyógyította. Nemcsak a gyógyítás, de tájékoztatás terén is a szívén viselte a nők sorsát, ezért is írta meg A nőmozgalom Magyarországon című tanulmányát, majd ezért is mondott igent arra, hogy Fischer-Dückelmann A nő mint háziorvos című könyvének magyar kiadásában szerepet vállal. A művet saját gondolataival és gyakorlati tapasztalataival egészítette ki, ezek mellett fáradhatatlanul támogatta a nők szellemi képzését. 1914-ben férje egészsége megromlott, Vilma pedig minden percét vele töltötte. Bár reménykedett a gyógyulásban, sajnos a férfi még abban az évben elhunyt. Az asszonynak nem sok ideje jutott a gyászra, ugyanis kitört az első világháború és rövidesen minden orvosi segítségre nagy szükség volt. Így 67 évesen úgy döntött, hogy elvégez egy katonaorvosi tanfolyamot, és egy hadikórházban kezdett el dolgozni. Munkáját 1915 augusztusában kitüntetéssel ismerték el. Hugonnai Vilma 1922. március 25-én hunyt el, 74 éves volt. Búcsúztatása a Rákoskeresztúri temetőben volt, onnan 1960-ban vitték át földi maradványait a Fiumei úti sírkertbe. Életéről több könyvet is írtak, többek közt Nagy Lenke: Nyitva az út! Az első magyar orvosnő életének regénye, illetve Kertész Erzsébet : Vilma doktorasszony: Az első magyar orvosnő életregénye címmel. Életútjáról a budapesti Turay Ida Színház készített színdarabot, amit 2014. november 22-én mutattak be Doktornők címmel. Emlékére emléktáblát avattak utolsó lakhelyén, a budapesti Bíró Lajos utca 41-ben.

Következzen tehát 10 olyan inspiráló nő, aki hatalmas befolyással volt a világ fejlődésére!