Az első magyar női olimpikon, aki Szécsi Pálnak is szerzett dalt: Elek Ilona különleges élete

Elek Ilona 1907. május 17-én látta meg a napvilágot Budapesten, egy zsidó származású kereskedő és egy római katolikus vallású varrónő gyermekeként. Már gyerekként elkezdte érdekelni a tőrvívás, és a szüleitől a zongoraórákra kapott pénzből húgával inkább sportszerelést vásároltak, és a legnagyobb titokban elkezdtek edzésekre járni.

Viszonylag hamar lebuktak! A szülőket meglepte, hogy lányaik egy olyan sportot választottak, amelyben egészen 1924-ig csak férfiak versenyezhettek. Elek Ilona, vagy ahogy mindenki becézte Csibi, nem tántorított álmai mellől, és idővel az edzőnek is sikerült meggyőznie szigorú édesapját arról, hogy a lányban akkora tehetség lakozik, hogy vétek lenne zenei pályára küldeni: „Olyan vívó, mint Csibi, száz évben, ha egy születik” - mondta. Elek Ilona 21 éves korában már az olimpiai csapat tartalékosa volt. Kis híján derékba tört a sportolói karrierje nagy igazságérzete miatt. Testvére egyik meccsén a bírók a húga ellen hoztak ítéletet, a maga módján kiosztotta őket, amire válaszul két évre eltiltották őt a versenyzéstől, ezért az 1932-es Los Angeles-i olimpiát kénytelen volt kihagyni. Mindez persze nem szegte kedvét, töretlenül edzett és sorban nyerte meg az Eb mérkőzéseket csapatban és egyéniben is, így jutott el az 1936-os berlini olimpiára, persze kis nehézséggel. Mivel apai oldalról zsidó származású volt, így a rendeletek miatt kénytelenek voltak kizárni őt a csapataiból, végül tehetsége mentette meg őt, hiszen azzal sikerült végül mégis bekerülnie az 1936-os olimpiai csapatba. Ezzel pedig történelmi pillanatot írt, a női tőrvívásban aranyérmet vehetett át, ezzel pedig ő lett az első magyar olimpiai bajnoknő.

Győzelme után tovább folytatta sportolói karrierjét, amit a II. világháború tört meg. Két olimpia elmaradt, és 1948-ban indult újra magyar színekben a XIV. nyári olimpiai játékokon Londonban, ahol egyéniben ismét aranyat szerzett. 1952-ben, 45 évesen Helsinkiben is indult, ám sajnos rossz bírói döntéshozatal miatt itt csak ezüstérmet szerzett, de ez se vette el a kedvét, sőt! Folytatta az edzést és úgy döntött, hogy az 1956-os melbourne-i olimpián is indulni fog, de végül kora miatt nem egyeztek bele abba, hogy részt vegyen a versenyen. Ilona pedig befejezte profi sportolói karrierjét, és után az Óra és Ékszer Kereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettesi posztját töltötte be. 1968-ban jelent meg testvérével közösen jegyzett önéletrajzi könyve az Így vívtunk mi. Tény és való, hogy a zenét maga mögött hagyta a tőrvívás miatt, ettől függetlenül egykoron elvégezte a Zeneművészeti Főiskolát, az itt szerzett tudását pedig bátran kamatoztatta is. Ő írta az 1959-es budapesti vívó-világbajnokság hivatalos himnuszát, illetve számos táncdalnak ő volt a zeneszerzője. Mind közül a legismertebb Szécsi Pál Nem tudja a jobbkéz című dala. Elek Ilona 1988-ban, 81 éves korában hunyt el.

Következzen 10 meglepő sztori az olimpiák történetéből!