
David Lynch 10 legjobb filmje, amit egyszer mindenkinek látnia kell
Január 15-én, életének 78. évében elhunyt David Lynch amerikai filmrendező. Több mint 50 éven át tartó karrierje során számos elismeréssel jutalmazták, köztük 2006-ban a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlán életműdíjával, illetve 2019-ben egy tiszteletbeli Oscar-díjjal is elismerték a filmiparban betöltött különleges szerepét.
A szürrealista filmjeiről ismert, saját egyedi filmes stílussal dolgozó, a mozi és a televízió világában egyaránt gazdag életművel büszkélkedő David Lynch 1946. január 20-án született Missoulában, Montanában. Édesapja kutatóként az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumánál (USDA) dolgozott, így a család gyakran költözött, de Davidnek ez nem okozott különösebben nagy gondot, hiszen könnyen szerzett új barátokat.
Lynch már viszonylag fiatalon komoly érdeklődést mutatott a festészet és a rajz iránt, és miután egyik barátja édesapja hivatásos festő volt, úgy érezte, hogy ez egy jó karrierút lehet a számára is. A középiskola elvégzése után a Corcoran School of the Arts and Designon tanult tovább, majd egy évvel később átiratkozott a bostoni School of the Museum of Fine Arts at Tufts-ba. Egy évvel után innen is távozott. Az volt a terve, hogy egy barátjával együtt beutazza Európát, miközben abban reménykedtek, hogy Oskar Kokoschka osztrák expresszionista festő iskolájában tanulhatnak majd, de sajnos terveik dugába dőltek, így végül hazatértek az Egyesült Államokba. Beiratkozott a pennsylvaniai Képzőművészeti Akadémiára. Itt ismerte meg első feleségét, Peggy Reavey-t, akitől 1968-ban megszületett első lánya, Jennifer.
Út a világsikerhez!
Lynch 1967-ben elkészítette első rövidfilmjét a Six Men Getting Sicket (Six Times). Innentől fogva pedig egyre jobban érdekelte őt a filmek világa. 1970-ben feleségével és lányával együtt Los Angelesbe költözött, ahol elkezdett filmkészítést tanulni az AFI Konzervatóriumban. Első, körülbelül öt éven át készült nagyjátékfilmjét, a Radírfejet 1977-ben mutatták be, az elismerő fogadtatás hatására kérte fel őt Mel Brooks producer Az elefántember rendezésére, ami szintúgy nagy siker lett. Ezután George Lucas felkérte őt arra, hogy vállalja el a Csillagok háborúja: A jedi visszatér című film direktori munkáját, de nemet mondott rá, és helyette elkészítette Frank Herbert azonos című regényének filmváltozatát A Dűnét. Az 1984-ben bemutatott alkotás azonban nem diadalmaskodott a mozipénztáraknál, az 1986-ban bemutatott Kék bársony sikere azonban valamennyire kárpótolta őt. 1989-ben tűzték műsorra a Twin Peaks című sorozatot, melyet Mark Frosttal közösen alkotott meg, és a harminc részből hatot ő is rendezett. Ezt 1992-ben a Twin Peaks: Tűz, jöjj velem! című film követett, majd pár év kihagyás után 1997-ben mutatták be következő egészestés filmjét a Lost Highway - Útvesztőbent, amit aztán olyan ikonikus alkotások követtek, mint a 2001-es a Mulholland Drive - A sötétség útja. Emellett megannyi rövidfilmet készített, de a videóklipek világában is otthonosan mozgott, zeneszerzői és képzőművészeti munkásságáról nem is beszélve. Örömmel mondott igent színészi felkérésekre is, többek között Steven Spielberg A Fabelman család című filmjében ő alakította John Ford rendezőt, illetve A Cleveland-showban az ő hangján szólalt meg Gus. David Lynch egy olyan igazi, sokszínű tehetség volt, akivel soha azelőtt nem találkozott még a filmszakma. Különleges látásmódja, filmjei szürreális álomvilága messze átlépett minden korábban ismert műfaji határt és pont ez a merész látásmód volt az, ami miatt milliók rajongtak érte, és ami miatt az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb rendezőjeként hivatkoznak rá. Egy ilyen tartalmas, de munkásságához képest egy kimondottan rövidre fogott összefoglaló után pedig mutatjuk, hogy a nézők szerint melyek a néhai David Lynch legjobb filmjei.