Sorsfordító találkozás: Járai Máté elárulta, melyik az a film, ami meghatározta az életét
Az InStyle nyári lapszáma a magyar filmek/filmesek körül forogott, az instyle.hu-n pedig elindítottuk A film, ami meghatároz névre keresztelt cikksorozatunkat! Mert egy jó film kikapcsol, szórakoztat, elgondolkoztat, megnevettet, vagy éppen könnyeket csal a szemedbe. És vannak olyan filmek is, amik mindent megváltoztatnak, és egy életen át végigkísérnek minket. Mindenkinek van olyan filmélménye az életében, ami átformálta azt, ahogy a világot látja, vagy esetleg olyan nyomot hagyott benne, amit sosem felejt el. A film, ami meghatároz sorozatunkban ezt a kérdést tettük fel hazai sztároknak, most pedig Járai Máté meghatározó filmélményeit ismerheted meg.
Utazzunk kicsit az időben, mi volt az első olyan film, ami igazán mély és meghatározó élményként maradt meg benned?
A Kabaré, Liza Minelli és Joel Grey főszereplésével. Nem is tagadom, hogy ez az a film, ami a szakma felé fordított. Emlékszem, fekete fehér tévénk volt, és szólt a „Money, money“ című szám. Én fogtam magam, keresztül mentem a nappalin, és akkor megálltam, hogy ez mennyire elképesztően izgalmas világ lehet. Éreztem, hogy ez az én utam, és akkor megfogalmazódott bennem, hogy igen, én ezt akarom csinálni.
Ez a valóra vált gyerekkori álom akkor konkrétan egy filmélményhez köthető?
Abszolút! Volt szerencsém eljátszani a konferanszié szerepét azóta már színpadon, és ez tényleg olyan, mint egy hihetetlen, megvalósult álom. Tehát nem is kérdés, hogy a mai napig a Kabaré a legmeghatározóbb film az életemben. Az egész világában van egy fájó életigenlés, és a hangulata is épp annyira depresszív egyben, nyilván a történelmi időszak miatt is, amiben játszódik, hiszen ez a világtörténelem valaha volt legdurvább korszakát idézi.
Gyerekként is akkor ezek szerint megfogtak az erős történetek. Később is az ilyen jellegű produkciók ragadták meg a figyelmedet?
Felnőtt fiatalkorom nagy kedvence az Alfonso Cuarón által életre hívott, Szép remények. Számtalan feldolgozása van Charles Dickens regényének, ebben a filmben Robert De Niro, Gwyneth Paltrow, Ethan Hawke és Anne Bancroft a főszereplők, akit azóta is imádok. Zseniális játékot produkált, de nem csak ebben, azóta is lenyűgöz minden alakítása. Ez a történet akkora elementáris erővel hatott rám, hogy utána elolvastam a regényt is, és a film számos feldolgozását megnéztem.
Akkor nem csak konkrétan ez a film, hanem maga a történet is megfogott?
Valójában igen, hiszen azt, hogy egy film milyen hatással van rám, onnan tudom legjobban lemérni, hogy utána milyen mélyen végzek további kutatómunkát az adott műről. Később, erről a filmről pedig rengeteg mindent megtudtam. Egyrészt utána néztem a rendező életútjának, és kezdtem megérteni, hogy Cuarón számára, hogy miért bírt ekkora jelentőséggel ez a nagyon különleges világ, amit odaálmodott. Például a díszlettervezőt megkérte, hogy minden jelenetben domináljon a zöld szín, de nem akármilyen, hanem az igazi smaragdzöld. Elképesztő, hogy a színekkel mennyit lehet játszani, és ott van még a zene! A filmben Cesária Évora énekelte a "Besome Mucho" c. legendás slágert, ami annyira magával ragadott, hogy a feleségemmel erre a dalra vonultunk be az esküvőnkön. Ez egy szívet tépően gyönyörű dal.
Amúgy ez a film nekem is nagy kedvencem. Meg is hoztad a kedvem, hogy újra megnézzem.
Ugye, nem lehet megunni?! A film művészeti vonatkozása is nagyon erős, emiatt is szeretem. Az a rengeteg csodás festmény! Mindig is oda voltam Francesco Clemente olasz származású világhírű kortárs alkotó munkáiért. A festőnek az egész világon vannak kiállításai, és én is szívesen látnék a szobám falán egy képet tőle. A film összességében fantasztikus művészeti alkotást adott össze, a zeneileg és képzőművészetileg egyaránt.