„Az emberek több mint felének van szájszaga, de a többségük nem is tud róla” - Dr. Németh Bertalan

„Az emberek több mint felének van szájszaga, de a többségük nem is tud róla” - Dr. Németh Bertalan
Forrás: PeopleImages/Getty
Facebook
Twitter
Pinterest

Dr. Németh Bertalan dento-alveoláris sebész szakorvossal jártunk utána a kellemetlen szájszag okainak, és lehetséges kezelési módjainak.

Míg a "divatos" kényszerbetegségekről, mint az anorexia és a bulimia vagy éppen a testdiszformiás zavar, a plasztikafüggőség, egyre nyíltabban és egyre többször beszélünk, addig a kellemetlen szájszagról, ami az emberek több mint felét érinti élete során valamilyen formában, még mindig alig beszélünk, szégyenlősen kerülgetjük. Most azonban ledöntjük a tabukat, és választ kaphatsz azokra a kérdéseidre, amelyeket eddig nem mertél feltenni magadnak se. Vajon mitől alakulhat ki? Amennyiben kizárható, hogy nem szájüregi a probléma forrása, milyen súlyos betegség állhat a hátterében? A fogkőleszedésen túl – hogyan segíthet az orvos?

Az emberek több mint felének van szájszaga, azonban a legtöbbjük nem is tud róla. A szájszag eredete összetett, de 90%-ban szájüregi eredetű:
nem megfelelő szájhigiénia, fogágybetegség (parodontitis), beragadt ételmaradék, felrakódások a nyelven, nem megfelelően tisztított fogsorok,
rossz fogpótlások, rosszindulatú daganat is okozhatja

- osztotta meg velünk Dr. Németh Bertalan dento-alveoláris sebész szakorvos.

Szájszag (Halitosis)

A kellemetlen lehelet vagy szájszag hátterében olyan illékony anyagok, molekulák állnak, amelyek származhatnak a szájüregből vagy egyéb forrásból (pl. garat vagy tüdő). A szájeredetű kellemetlen szagokért leggyakrabban két kén vegyület felel, a hidrogén-szulfid és a metil-merkaptán, mindkettő bakteriális eredetű. A szájüregben több mint 500 féle baktérium él és a legtöbbjük képes valamilyen kellemetlen szagú vegyület előállítására.

A maszkviselés a mindennapok részévé vált, aminek egyik pozitív hozadéka, hogy ezáltal ritkábban találkozunk azzal a problémával, hogy éreznénk mások szájszagát. Míg az érintettek talán éppen a maszkviselésnek köszönhetően ismerik fel saját kellemetlen leheletüket és tesznek megszüntetéséért.

Sok minden okozhat rossz leheletet:

Dohányzás

A dohányzás amellett, hogy elszínezi a fogakat, elősegíti a fogágybetegség kialakulását azáltal, hogy rontja a szövetek oxigén ellátottságát, azonban a gyulladás tüneteit enyhíti, ezért nehezebb felismerni a problémát. Mivel a dohányzás rontja az ízérzékelést és a szaglást, ezért a dohányosok kevésbé érzik saját kellemetlen szagukat.

Rossz szájhigiénia

A rossz szájhigiénia következményes betegségek nélkül is kellemetlen leheletet okoz. A lepedékben hamar elszaporodnak a baktériumok. A rendszeres fogmosás nem elég a megfelelő szájhigiéniához. Ugyanis a problémák az esetek többségében a fogak közötti területről erednek, ahova nem férnek be a fogkefe sörtéi. Ezek a területek nem tisztulnak maguktól csak kiegészítő eszközökkel (fogköztisztító kefe, fogselyem) tisztíthatóak mechanikusan. Bizonyos szájvizek nem csak a kellemetlen szagok ellen jók, hanem rendelkezek antibakteriális hatással is, különösen a klórhexidin tartalmúak.

Fogágybetegség

A leggyakoribb kiváltó oka a rossz szájhigiénia és a fokozott lepedékképződési hajlam, azonban vannak bizonyos genetikai tényezők, betegségek és szokások, mint a dohányzás, cukorbetegség, amelyek hajlamosítanak.

Alapvetően a megváltozott baktériumflóra összetétele felelős a gyulladásért, aminek következtében lebomlanak a fogakat tartó szövetek. A fogak mentén a fellazult íny miatt tasakok alakulnak ki, és elszaporodnak az agresszív baktériumok, a gyulladás következtében pedig elkezd lebomlani a csont, amelynek következménye a fogak meglazulása és elvándorlása. Végső esetben pedig azok elvesztése. A kórkép érinthet csak bizonyos fogakat, ilyenkor valamilyen helyi probléma (torlódott fogak, rossz tömés vagy fogpótlás, nehéz hozzáférhetőség) állhat a háttérben vagy kiterjedhet az összes fogra.

A fogágybetegséghez jellegzetes szájszag társul, gyakran már ez alapján messziről lehet diagnosztizálni a betegséget. A kezelés alapvetően ilyenkor a fogak és tasakok megtisztításából áll, illetve léteznek különböző műtéti megoldások. A legbiztosabb a megfelelő szájhigiénia megteremtése és a megelőzés!

Galéria / 5 kép

Szájszag: amikor már baj van - Szenzitív képek!

Megnézem a galériát

Fogszuvasodás

Egy kezdődő szuvasodás még önmagában nem jár kellemetlen szaggal, azonban amennyiben a zománc beszakad és üreg alakul ki (köznyelven lyukas a fog), amelyben könnyben tapad meg a lepedék, vagy ahova be tud ragadni ételmaradék, és az elkezd bomlani, az már bizony kellemetlen ízt és szagokat eredményezhet. Gyakran megnyílt fogközök, vagy nem megfelelő tömések, pótlások következtében alakul ki újabb szuvasodás, illetve ugyanezek a tényezők hajlamosíthatnak fogágybetegség kialakulására az adott fogaknál.

Bölcsességfog

A bölcsességfogak a szuvasodáson kívül még akkor okozhatnak kellemetlen szagokat, amennyiben csak részlegesen törtek elő. Ilyenkor a fog koronai része részben ínnyel fedett, ennek következtében tisztíthatatlan felszínek alakulnak ki, amelyeket egy hagyományos fogkefével nem lehet megfelelően megtisztítani. Ilyenkor egy kisebb beavatkozással a felesleges íny eltávolítással fel lehet szabadítani fogat, vagy pedig, ami időnként biztosabb megoldás az az adott fog eltávolítása.

Sipoly

A fogak fogszuvasodás vagy trauma következtében elhalhatnak. Ilyenkor az elhalt fogbélben elszaporodnak a baktériumok, amelyek a fogak gyökércsúcsa körül gyulladást okozhatnak az állcsontban. Ennek a gyulladásnak a fellángolása a tályog, időnként azonban a gyulladás utat tör magának az ínyen keresztül és a váladék folyamatosan ürül a szájüregbe, ezt nevezzük sipolynak. Ilyenkor egy pattanásszerű sipolynyílás figyelhető meg az ínyen. Az innen ürülő váladék kellemetlen szájízt és szájszagot eredményezhet. A megfelelő terápia ilyen esetben a fog gyökérkezelése vagy súlyos esetben az eltávolítása lehet.

Szájszárazság

A szájszárazság általában a csökkent nyáltermelés következménye, a nyál nem tudja kifejteni tisztító és védő hatását. A leggyakoribb kiváltó tényezői bizonyos gyógyszerek mellékhatása, például vérnyomáscsökkentők, antihisztaminok, gyulladáscsökkentők és antidepresszánsok. Ezenfelül bizonyos krónikus betegségek, mint a cukorbetegség (diabetes), vesebetegség, autoimmun kórképek is okozhatnak szájszárazságot, továbbá kemoterápia vagy sugárkezelés mellékhatásaként is jelentkezhet.

Cukorbetegség

Bizonyos esetekben, főleg inzulinhiányában azért emelkedik meg vércukorszint mert a szervezet képtelen felhasználni a cukrot a vérből, ilyenkor valamilyen alternatív energiaforrásra van szükség, elkezdődik a zsírsavak bontása, ami során bomlástermékként ún. ketonvegyületek keletkeznek. Ezeknek a kilégzését nevezzük az ún. acetonos leheletnek, amely igen jellemző cukorbetegeknél. Ezeknek a vegyületeknek a felhalmozódása súlyos problémákat okozhat!

Daganatos betegség

A rosszindulatú daganatokban a sejtek elhalnak és az elhalást időnként igen kellemetlen szagok kísérhetik. A szag forrása nem csak a szájüreg lehet, származhat távolabbi területekről is például a garatból, gégéből.

Kép
forrás: Jorg Greuel / Getty Images

Emellett közismert, hogy bizonyos ételek, italok, a reflux betegség, valamint a mandulákban visszatérő gyulladások is állhatnak kellemetlen szájszag hátterében.

Átmeneti vagy tartós?

A kellemetlen szájszag lehet átmeneti, ilyenkor általában egy étel vagy hirtelen változás áll a hátterében. Amennyiben a szájszag tartós, akár hetekig fennáll, forduljunk orvoshoz. Mivel az esetek 90%-ban szájüregi probléma felel a rossz leheletért, először fogorvosunkat keressük fel, amennyiben nem látszódik semmilyen elváltozás a szájüregen belül, vonjunk be újabb szakembereket (fül-orr-gégész, gasztroenterológus, belgyógyász, endokrinológus), hogy kiderüljön, mi okozza a kellemetlen tüneteket. A fogágybetegség önmagában egy súlyos kórkép, alattomos módon veszíthetjük el fogainkat, ha nem fordulunk időben orvoshoz

- foglalta össze Dr. Németh Bertalan, az Orion Dental csapatának a tagja, és hozzátette azt is, hogy legtöbbször egy egyszerű és fájdalommentes klinikai vizsgálat, illetve egy panoráma röntgenfelvétel által ki lehet deríteni a szájszag okát. Sokszor már egyszerű fogkőleszedés, professzionális szájhigiéniás kezelés is elég, vagy valamilyen parodontológiai (fogágy) kezelés a megszüntetésére.

Azonban fogágybetegség esetén már szükség lehet mélyebb tisztításra, ún. kürretálásra, amikor a fogak íny alatti részéről, a kialakult tasakok mélyéről is el kell távolítani a fogkövet és a gyulladt szöveteket, amit gyökérsimítással együtt végzünk.

A legfontosabb a megfelelő szájhigiénia fenntartása

A dentálhigiénikusok a tisztításon kívül teljes körű felvilágosítást adnak, ahol bemutatják a tökéletes szájhigiénia alappilléreit: megfelelő fogmosási technika, fogközök tisztán tartása, szájvíz használata.

Nagyon fontos a nyelvhát tisztítása, mivel gyakran az ott található felrakódások a kellemetlen lehelet forrása. Ehhez drogériákban lehet venni ún. nyelvkaparókat, amelyekkel mechanikusan megtisztítható ez a terület is. Időnként a nyelv elszíneződést is mutathat, illetve ritkán egész „szőrös” kinézete is lehet. Ezek hátterében állhat gombás fertőzés, ami akár egy korábbi antibiotikus terápia mellékhatásaként is kialakulhat.

Galéria / 8 kép

A tökéletes szájhigiénia alapvető eszközei

Megnézem a galériát

Amennyiben a kellemetlen szagok hátterében valamilyen szuvasodás vagy rossz tömés, fogpótlás áll, úgy ezeket el kell látni vagy cserélni. Az esetlegesen jelen lévő bölcsességfogak helyzetét értékeljük, sokszor azáltal, hogy kikerülnek az előtte lévő fogak életét tudjuk meghosszabbítani azáltal, hogy jobban tisztíthatóvá válnak.

Tovább olvasok
Tovább olvasok
Kép
Stílus

5 táska típus, ami nem hiányozhat a gardróbodból

Míg a férfiak előszeretettel indulnak el otthonról úgy, hogy csak lazán zsebre vágják a kulcsukat és a tárcájukat, a nők számára szinte elképzelhetetlen, hogy táska nélkül hagyják el a lakást.

Kép
Sztárok

Őszinte vallomás: Robert Redford fia haláláról vallott

A fiatalabb Redfordot ritka, de annál agresszívabb kór támadta meg. James Redford dokumentumfilm-rendező 58 éves volt.

Kép
Sztárok

Elárverezték Andy Warhol különleges kiegészítőjét

Több mint négymillió forintért kelt el Andy Warhol különleges kiegészítője, amit mindig magánál tartott, és ami éppen ezért is outfitje védjegyévé vált.

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem