„Azok, akik azt gondolják, hogy a divat egyenlő a frivolsággal és a nemtörődömséggel, még nem olvastak történelemkönyvet” - Interjú Stephan Rabimov divatszakértővel

Stephan Rabimov nemzetközi divatszakértővel és újságíróval a Helsinki Fashion Weeken találkoztam először – amely egy kedves közös barátunk, Evelyn Mora szerelemprojektje – és azóta is nagyon jó kapcsolatot ápolunk. A Forbes US újságírójaként először ő készített velem interjút közel egy éve, most pedig én kérdeztem őt, mint nemzetközi divatszakértőt – természetesen videochaten , ahogy az 2020-ban mindennapossá vált –, hogy mik a gondolatai a (divat)világban zajló változásokról. Nagyon érdekes dolgokról beszélgettünk, olvassátok!

Milyen hatással volt szerinted a közösségi média a divatra?

A divatipar mindig is egy meghívásos alapon működő, zárt közösség volt. A social mediának, e-kereskedelemnek és mikro-tanulási platformoknak köszönhetően viszont mindenki számára megnyílt a divatvilág. Ez a fajta demokratizálódás azonban új problémát hozott felszínre: hogyan tűnjünk ki a tömegből úgy, hogy közben az ötleteink frissek maradjanak. Tervezők, modellek, influenszerek, kereskedők mindannyian egy új pályán találták magukat. Úgy érzem, a divat újfent a kultúra és az üzleti élet tektonikus mozgásainak törésvonalára került.

Márpedig ha valaki, Stephan ismeri, hogy zajlanak az ilyen léptékű változások – 15 éves tapasztalattal rendelkezik a feltörekvő divatpiacok tekintetében, rengetegszer kérik ki PR konzulensként is a véleményét, így sok mindent látott már. Jelenleg Portlandben, Oregon államban található az irodája, de közben elvállalta a L’Officiel Austria vezető szerkesztői pozícióját is, a világ másik felén.

Hogy kötöttél ki a divat mellett, mindig is érdekelt?

Úgy érzem, a legtöbb dolog az életben a véletlennek köszönhető – akkor is így érzem, ha visszagondolok a saját tapasztalataimra. A divat iránti szikrát az első New York Fashion Week látogatásom váltotta ki. Már akkor is a nemzetközi kapcsolatok, a kereskedelem, a politika volt a fókuszban nálam, és úgy éreztem, itt minden összekapcsolódik, ami érdekel és amihez értek.

2007-ben útjára is indította a DEPESHA digitális divatmagazint, tulajdonképpen a divatbloggerség hajnalán, a Facebookon és Twitteren megosztva véleménycikkeit – új alternatívát és divattartalmat nyújtva az olvasóközönségének egy olyan időszakban, amikor az Instagram még sehol sem volt.

Mi fogott meg igazán a divatban?

Rendkívül érdekelt az öltözködés ereje. Minden alkalommal, mikor elhagytam a házat, valami drasztikusan eltérőt akartam viselni. Figyeltem, hogy változik az, ahogyan az emberek reagálnak rám, és az is, ahogyan én reagálok a világra. És hiába változnak az idők, az erők dinamikája változatlan. A kitűzők, feliratos pólók, sőt, védőfelszerelések a mindennapi divat részei lettek, és ez nem is csoda, látjuk, mi történik a világban, mindenki üzenni szeretne valamit. A kérdés, ki milyen üzenet hord magán a mindennapokban, ki mivel tüntet valami ellen vagy mellett?

Az emberek azt viselik a mindennapi életben, amiben kényelmesen érzik magukat, és ami támogatja őket a céljaik elérésében. Ez az általános szabály. De megfigyelve a klímaválságot és a társadalmi körülményeket, a gardrób mindenhol változik világszerte, többrétegű lett a közvetített üzenet. Ráadásul megérkezett az új kötelező viselet: a maszk.

Igen, emlékszem is, hogy a Forbes cikkedet a maszkról – 2020 váratlanul ikonikkussá vált kiegészítőjéről – több mint 350 ezren olvasták. Mit gondolsz a hirtelen jött “sikeréről”?

Miután a Chanel bemutatta a női nadrágkosztümöt, még 20 évnek kellett eltelnie, mire elterjedt a világon. A maszkok egy pillanat alatt elérték ezt. Mostanában minden változás egyre gyorsabban és gyorsabban zajlik le, és aki nem alkalmazkodik ehhez, annak nincs esélye az életben maradásra.

A világon zajló gyors változások kapcsolódnak egy másik nagyon fontos kérdéshez, amit te is említettél, a klímaválsághoz. Milyen utat látsz a divat számára?

A környezetvédelem nagyon fontos téma lett, hiszen tudjuk, mekkora mértékű szennyezést köszönhetünk a divatnak, de hiszek benne, hogy az iparág etalon lehet abban a tekintetben, hogyan lehet a negatív hatást csökkenteni vagy bizonyos esetekben akár eliminálni. Nagyon jó példa erre szerintem a H&M cég, akik ugyan hatalmasok, de rengeteg erőforrást allokáltak a használt ruhák visszavásárlására, újrahasznosítására, csökkentve a karbonlábnyomukat. Részesei a problémának, de hatékonyan részt vesznek a megoldásban is. Ha még több vállalat követné a példájukat, akkor megőrizhetnénk és egyúttal meg is változtathatnánk az életmódunkat – ez a legnehezebb része a folyamatnak – és csökkenthetnénk a gyártás okozta károkat. Egy kis próbálkozással is igazi változásokat érhetünk el.

Stephan, hozzám hasonlóan, szeretne figyelmet fordítani az edukálásra is. Ezért hozta létre az USA első felsőoktatási Social Media Centerét San Franciscoban, és már azelőtt tartott virtuális divatújságírás kurzusokat, hogy általánossá váltak volna a szakmában.

A szakmádban, amelynek lényege, hogy márkák életét egyengeted PR tanácsadással, szinte elvárás, hogy előre lásd a divatvilágban zajló folyamatokat. Mit gondolsz a divatot érintő negatív, sokszor drámai előrejelzésekről?

Csak mosolygok azon, hogy újra és újra felmerül a “divatipar halott” elmélet. Először a divatmagazinok haltak ki, aztán a divathetek. És tessék, 2020-at írunk és divatmagazinok tudósítanak a divathetekről, egy világjárvány idején. Az emberek hajlamosak semmibe venni a divatipar fejlődésében és adaptálódásában rejlő hatalmas potenciált. A változás esszenciális része mindennek!

Akkor vedd elő az üveggömböd és meséld el, szerinted hogyan fog festeni a divatvilág 5-10 éven belül?

Ha a jós szerepét szeretném játszani – nevet –, akkor azt mondanám, hogy a fenntarthatóbb, változatosabb, inkluzívabb márkák és termékek iránti igények fogják vezérelni, és egy tisztességesebb világnézet, ahol a kreativitást nem az ego, hanem a partneri kapcsolatok éltetik.

forrás: Stephan Rabimov

Az iparágban több nagy márka kezdett el foglalkozni az alkotás mellett az értékmegőrzéssel, például alapítványok, illetve edukatív művészeti központok létrehozásával, amelyek inspirálhatják a következő generációkat és egyúttal visszaadnak a közösségnek is, amelyeknek a sikereiket köszönhetik. Mit gondolsz erről?

Azt, hogy ez nagyszerű, de nem elég. Addig nem nyugodhatunk meg, amíg nem látjuk minden nagy divatháznál szezonról szezonra, rendszerszintűen az upcycling, recycling elmélet alkalmazását és a megfelelően környezetkímélő techonlógiai innovációk implementálását. A jövőt most építjük, minden pillanatban. A novemberi amerikai választás egyben válaszút is lesz az interkulturális diplomácia tekintetében – a divat szerepe a politikában nagyon fontos elem, hiszen gyenge, de felismerhető jelzést ad azok számára, akik figyelnek. Ki tűnik szavahihetőnek? Milyen érzéseket vált ki belőled a megjelenése? Autentikusnak tűnik vagy épp manipulálnak bennünket?

Az embereknek mostanra több beleszólása van a mindennapokba, mint korábban bármikor, legyen szó politikáról, divatról vagy üzleti életről. Több olyan nemzetközi divatcéggel dolgozom, amelyek a világ vezető divatiskoláiból vesznek fel frissen végzett diákokat, hogy aztán olyan kollekciókon dolgozzanak velük, amelyet a Föld különböző pontjain gyártanak és értékesítenek, akár online is, neked vagy nekem. A divat tényleg összehozza az embereket, és ezt az erőt kell kiaknáznunk a nagyobb jó érdekében.

Ha már a nagyobb jóról van szó, sokan kritizálták a divatmárkákat azzal, hogy tudomást sem véve a pandémiáról újabb és újabb kollekciókkal rukkolnak elő, virtuális vagy épp élő divatshow-kat szerveznek, és felelőtlenül reagálnak a vírushelyzetre. Mi a véleményed erről?

Azok, akik azt gondolják, hogy a divat egyenlő a frivolsággal és a nemtörődömséggel, még sosem olvastak történelemkönyveket. A történelem ugyanis tele van példákkal, hogyan befolyásolta a divat az életünket pozitívan. Megvéd bennünket, lelkesít, munkahelyeket teremt, szerves része a művészeteknek, a diplomáciának, az egészségügynek, az oktatásnak, és még rengeteg területnek. Akár egy ország versenyképességét is növelheti, hírnevet hozhat. Gondoljunk csak a grúz Demna Gvasalia-ra, aki a Balenciaga kreatívigazgatója lett, és ezzel hívta fel a figyelmet Grúzia divatéletére, amelynek köszönhetően a Mercedes Benz Fashion Week Tbilisi stábja rengeteg grúz márkának tudott segíteni, és így került fel az esemény és az ország is a divatvilág térképére. Lehet, hogy Budapest és a magyar divatélet lesz a következő sikersztori?

forrás: Lakatos Márk

Érika Santos nemzetközi divatblogger, Quinn Gormley, az Ultrafabrics innovációs cég PR menedzsere, Stephan Rabimov és Kosik Petra kolléganőm a kubai kollekcióm bemutatóján a Samsung Experience Store-ban, 2019-ben

Stephan kérdése aktuálisabb, mint valaha. A divat nem csupán fontos kortárs kulturális megnyilvánulás, de komoly ágazat is, ha törődnek vele, és úgy tűnik, ezt végre a döntéshozók is elismerik. Nem véletlen, hogy mára kiemelt iparágként tekintenek rá, és akár 10 milliárd Forint állami támogatást is kaphatnak a magyar márkák és tervezők, akik külföldi társaikhoz hasonlóan nagyon megszenvedték a koronavírust. Nagyon örülnék annak is, ha a grúzokhoz hasonlóan nálunk is felbukkanna egy Demna Gvasalia kaliberű tervező, ami nagyban elősegítené a többi márka kitörését is. Legyen így, Csillagszórók!