Retrográd ősz: 14 év tartó ciklus kerül még az idén lezárása csillagjegyek számára - és minden más, amiről tudnod kell a következő hónapokban!

A retrográd ugyanis nem valami démon, hanem a természet fékje. Mivel nem gépek vagyunk, ezért, ha mindig csak előre rohannánk, egyszerűen szétesnénk. Kell idő, amikor visszanézünk, átgondoljuk, ismétlünk, kijavítunk. Ez a visszapillantó tükör ideje.

A gyors bolygók retrográdjai a mindennapokban is érződnek, mert ott a kommunikáció, a közlekedés, a hétköznapi rutin borulhat. De amikor a lassú bolygók tolatnak, akkor nem apróságok kerülnek elő, hanem generációs, kollektív, hosszabb távú tanulnivalók. És a lassú mozgású bolygók, mint minden évben, most is retrográdban járnak: a Szaturnusz, az Uránusz, a Neptunusz és a Plútó egyszerre lassítanak minket. És majd novemberben csatlakozik hozzájuk a Jupiter és a Merkúr is.

Ez az év azért különleges, mert a retrográd időszak több bolygó esetében jegyváltással is párosul, ezért egyszerre érezzük: valami új elindult, de nem tud még teljesen kibontakozni. Mint egy híd, amit elkezdtek építeni, de félúton megálltak. Ha jó alapokkal kezdték az építkezési munkákat, akkor nem omlik össze, csak idő kell, hogy folytassák. És közben nekünk van időnk megállni, körbenézni, átgondolni, mit is építünk valójában.

Plútó retrográd a Vízöntőben – főkapcsoló a globális rendszerekben

(2025. május 4. – október 14.)

A Plútó mindig a gyökeret cibálja ki a földből: atomerőmű, vírus, robbanás. Nem mindig látható, de mindent átíró erő. A Vízöntő pedig az innováció, a hálózatok, az ipari forradalmak és a villamosítás jelképe. Most a kettő összeér. Olyan ez, mintha egy erőmű túlterhelődne, leállna egy pillanatra, majd rájönnél: az egész kábelezést újra kell húzni, különben sötétbe borul a város.

A retrográd mozgás itt azt mutatja, hogy a kollektív rendszereinket tesztüzembe kapcsolták. Szakadozik a hálózat, kiderül, melyik vezeték bírja és melyik ég ki. Ez a kényszerített innováció ideje: a régi rendszerek már nem bírják a terhelést, az újak pedig csak akkor épülhetnek ki, ha a hibák napvilágra kerülnek. Pont így robbant be a mesterséges intelligencia: néhány hónap alatt lett játékból munkaeszköz, és most minden rendszernek igazodnia kell hozzá. Először bosszantó és akadozó, de utána teljesen új működést tanít.

A hétköznapi életben is így érezheted: mint amikor egyszerre romlik el a kazán és kialszik a villany. Először a káoszt látod, de amikor végül beszerelnek egy új rendszert, rájössz: tisztább, gazdaságosabb és élhetőbb lett az otthonod.

Van még egy hangsúly: ez az első olyan retrográd szakasz, ami teljes egészében a Vízöntőben zajlik. Nem hátrál már vissza a Bakba, nem tud kapaszkodni a régi falakba. Most először kapjuk meg a tiszta vízöntős leckét: a Plútó nem múltat igazít, hanem jövőt épít. És ez az építkezés nem a régi alapokra történik – hanem meglepően újakra, amit közösen, innovációval, és gyorsabban kell építeni.

Szaturnusz retrográd – két világ között

(2025. július 13. – november 28.)

A Szaturnusz május 25-én lépett a Kosba, szeptember 1-én visszatért a Halakba. Méltóságát tekintve esésben van a Kosban, semleges a Halakban – de itt jön a csavar. A Kosban legalább tudja, mit akar. Van irány, van szándék, van döntés, még ha néha túl forró is a talaj és túl gyors a Kos tempója. A Halakban viszont olyan, mintha az idő ura, a kapu őre, a határok felelőse beleesne a lélekóceánba. Ott áll a pontos terveivel, szigorú struktúráival, és körülötte minden szétfolyik. Nincs kapaszkodó, nincs fal, amit felhúzhatna.

A Szaturnusz a Halakban sosem emelt betonfalakat, hanem lassan oldotta a gátakat. Az elmúlt két és fél évben arra tanított, hogyan tudsz rendet tenni a lelked legmélyén: hogyan húzol határt az érzelmekben, hogyan vállalsz felelősséget a hitedért, hogyan mondasz nemet a menekülésre és az önámításra. Ez volt a felelősségvállalás a láthatatlanért – a belső világodért, a gyógyulásodért, a spiritualitásodért.

A mostani retrográd utolsó simításokra ad lehetőséget: kiigazítani, érlelni, rendet tenni. Nem arról szól, hogy „ha most nem, akkor soha”, hanem arról, hogy most érdemes összefoglalni a tanulságokat. Ha most odafigyelsz, a Szaturnusz Kosba lépésekor már egy új, tisztább ciklus indulhat – nem a káoszból, hanem abból, amit a Halak megtanított: a határhúzásról és a felelősségvállalásról az életedben.

Neptunusz retrográd – lángoló víz és csendes tenger, ez az utolsó simítás

(2025. július 4. – december 10.)

A Neptunusz idén március 30-án lépett a Kosba, majd október 22-én visszatér a Halakba. Ez önmagában is kettős világ. Kosban tüzes, nyugtalan, forradalmi víziókat hoz, egyszerre kínálja az ego feloldódását és az énkép újrakalibrálását. A Halakban viszont a misztikum, az álom és a feloldódás árad a Neptunuszból és hajlamos a túlzásokra és az illúziókra.

A Neptunusz retrográd időszak most olyan, mint amikor két teljesen ellentétes képet kellene összeegyeztetned önmagadban - önmagadról: lángoló víz és teljesen sima tenger. Egyik pillanatban érzed a tűz hevét, másikban belecsúszol a végtelen vízbe. Ez a billegés most mindenkié: a hited, a víziód, a biztonságod ingadozik. És igen, néha muszáj megtapasztalni mindkét végletet ahhoz, hogy megtaláld a saját középvonalad.

Ez szintén, akár csak a Szaturnusz tanítását nézve, az utolsó esély arra, hogy a Halakban tanult leckéket rendezetté és használhatóvá tedd és beérleld, mielőtt 2025 március végén a Neptunusz új, tüzes ciklust indít a Kosban. A Halakban töltött 2011–2025 közötti út ezzel a retrográddal zárul le: egy teljes, mély spirituális periódus utolsó simításai zajlanak most.

Uránusz retrográd – új szoftver, régi adatbázissal

(2025. szeptember 6. – 2026. február 4.)

Az Uránusz július 7-én belépett az Ikrekbe, november 8-án pedig visszatáncol a Bikába. Egy jegyben átlagosan 7–7,5 évet tölt, így a 2018 óta zajló Bika-időszak most ér a lezárásához. Ez az elmúlt években felforgatta a biztonságról, anyagiakról és földi stabilitásról alkotott képünket: új pénzügyi rendszerek, klímaválság, a természettel való kapcsolat radikális átalakítása mind ennek a része volt.

Az Ikrekbe lépve az Uránusz rögtön felpörgeti az információáramlást: mintha hirtelen minden vonal egyszerre kezdett volna csörögni. Kommunikációs forradalmat hoz, új közlekedési és technológiai mintákat nyit meg, és itt kapcsolódik be igazán az AI is a hétköznapjainkba. Nemcsak adatokat kezelünk másképp, hanem ahogy tanulunk, dolgozunk, kapcsolódunk, azt is alapjaiban alakítja át. Az Uránusz Ikrekben olyan, mint egy váratlan frissítés a rendszerben: egyszerre bosszantó és izgalmas, de végül teljesen új logikát teremt.

A retrográd idején olyan, mintha új szoftvert telepítenél, de közben rájössz, hogy a régi adatbázisban vannak a fájljaid. Nem lehet csak előre menni – vissza kell nyúlni, átnézni, kijavítani. Ez most a kettő közti átmenet: új ötletek születnek, de a régi rendszerek nélkül még nem állnak meg a lábukon.

Az Uránusz retrográd most tehát egyszerre enged visszatekinteni arra, hogyan alakította át az elmúlt hét évben a biztonság és a stabilitás témáit a Bikában, és közben már megmutatja, merre futnak az új vezetékek az Ikrekben: az adat, az információ, a mozgás és a kapcsolódás villámgyors új világába.

Jupiter és Merkúr – rövid kitérő

Szeptemberben és októberben a mindennapi folyamatokban könnyebb a haladás, mert minden gyorsabb bolygó direktben mozog. Ez olyan, mint amikor végre nincs útfelbontás a városban, és szabad a közlekedés. De a nagyobb horderejű ügyeknél – életirány, hit, társadalmi változás – mégis megtorpanás érződik. Ez azért van, mert a lassú bolygók egyszerre csekkolnak vissza régi terepeikre. És hogy ez mit ad? Ha úgy érzed, két part között billegsz, valamit elkezdtél, de nem fut ki, az teljesen rendben van. Ez most a tanulás része.

Ez a köztes tér most tanít minket

Ez az év arról szól, hogy valami elkezdődik, de nem fut ki azonnal. Mint egy állványozott épület: kívülről félkésznek látszik, belül viszont csendben elkészülnek a tartógerendák. Ha azt érzed, hogy két helyzet között billegsz, hogy egyszerre húz előre valami új és vissza valami régi, akkor pontosan ott vagy, ahol lenned kell. A retrográd időszak nem elvesz, hanem megtanít: arra, hogy ne csak rohanj, hanem érj, mélyülj, rendezz.

A retrográd ősz arról szól, hogy egyszerre szakadozik a kollektív hálózat (Plútó), elmosódnak a határok a lélek tengerében (Szaturnusz), fellángolnak és elcsitulnak az énközpontú víziók (Neptunusz), miközben új ötletek születnek, de a régi rendszereket is át kell még selejtezni (Uránusz). Valami hasonló zajlott le a COVID idején is, amikor egyik napról a másikra lett természetes a home office, a digitális oktatás, az online ügyintézés, és közben rájöttünk: a világ működik képernyőn keresztül is, csak más szabályokkal. Most pedig a mesterséges intelligencia hozza ugyanezt a fordulatot: 2024 novemberében, amikor a Plútó a Vízöntőbe lépett, elkezdődött az igazi AI-robbanás, és júliusra, az Uránusz Ikrekbe érkezésével, már nemcsak beszélgetőprogramokról, hanem önállóan cselekvő ügynökökről, rekordmodellekről és teljes rendszerek átalakulásáról szól a történet. A retrográd időszakok mindig arra figyelmeztetnek: a hullámzás nem akadály, hanem az az erő, ami végül kisimítja a partot.