115 éve született Frida Kahlo, akinek nemcsak festményei, de szerelmi élete is kellőképpen színes volt

Frida Kahlo 1907. július 6-án látta meg a napvilágot Mexikóváros egyik külvárosában, Coyoacánban, egy német származású apa és spanyol-indián (mesztic) anya harmadik gyermekeként.

Frida Kahlo mindössze hatéves volt, amikor járványos gyermekbénulás következtében jobb lába deformálódott. Innentől fogva előszeretettel hordott hosszú mexikói szoknyákat, de a férfi ruhákat is igencsak kedvelte. A család bár szerény körülmények között élt, a jó eszű lánynak lehetősége volt arra, hogy Mexikó legjobb középfokú iskolájában tanulhasson és idővel valóra válthassa az orvosi karrier köré szőtt álmait, amit egy 1925-ben bekövetkezett végzetes buszbaleset örökre átírt. Frida ugyanis olyan súlyos gerincsérülést szenvedett, hogy hosszú hónapokat kellett ágyban töltenie, miközben egy gipszfűző közé szorították törékeny testét. Ekkoriban kezdett el festeni és 1928-ban csatlakozott egy művészeti csoporthoz, itt ismerte meg élete nagy szerelmét, a nála 21 évvel idősebb Diego Riverát.

1929-ben oltár elé is álltak és innentől fogva egymást inspirálva alkottak. 1930 és 1933 között az Egyesült Államokban éltek és csak úgy pezsegtek körülöttük az emberek, miközben Fridának meg kellett küzdenie élete talán egyik legfájdalmasabb fejezetével, ugyanis az orvosi kezelések ellenére a festőnő elvetélt. Hazatértük után a férj egyre sűrűbben kacsingatott ki a boldogító igennel járó hűség kötöttségéből és amikor Frida húgával, Cristinával kezdett viszonyt, akkor már a feleségnél is betelt a pohár. A megtört szívű nő is különféle kalandokkal színesítette egyre boldogtalanabb életét, míg aztán 1939-ben a férfi kezdeményezésére elváltak egymástól.

Az egykor orvosnak készülő lány karrierje szépen szárnyalt, egyre több helyen ismerték a nevét és miközben szakmailag minden rendben volt, lelkileg nem. Ő csak a szeretett férfira tudott gondolni, így megbocsájtott neki és alig egy évvel a válásuk után ismét összeházasodtak. Frida egészségi állapota azonban visszafordíthatatlanul romlásnak indult, bár számos esetben megműtötték, egyre nagyobb fájdalmai voltak, ami mellé meg egy erős depresszió is társult. 1953-ban amputálták a jobb lábát, innentől fogva pedig végleg ágyba kényszerült, 1954-ben júliusában tüdőgyulladást kapott, majd 1954. július 13-án a hivatalos jelentések szerint tüdőembóliát elhunyt, maga mögött hagyva egy csodálatosan gazdag életművet, melynek darabjai ma is emberek millióit ejti ámulatba világszerte.

Frida Kahlo élete és szerelmei is megérnek pár kis történetet, így a folytatásért kattints tovább!

És ezt láttad már?