A Valentin-nap igaz története: régen a szerelem helyett egészen mást ünnepeltek február 14-én
Február 14-e, azaz Valentin-nap a világ számos országában a szerelem és a romantika ünnepnapja, ez manapság vörös rózsát, csokoládét, ékszert, szexi fehérneműt, különleges randi programot jelent, sokan még a lánykérést is erre a napra időzítik. Nem volt azonban ez mindig így, évszázadokkal korábban még egészen másról szólt ez az ünnep.
Római Szent Valentin, vagy elterjed magyar nevén, Római Szent Bálint a III. században született, életének korai szakaszáról szinte semmit sem lehet tudni. Az azonban biztos, hogy Claudius Gothicus római császár uralkodásának idején fogták el keresztény hite miatt és kivégezték. Ebben az időszakban ugyanis még üldözték a kereszténységet, nem ő volt az egyetlen, aki mártírként halt meg.
A Valentin-nap története és Római Szent Valentin
Római Szent Valentin korakeresztény áldozópap volt, akit hite miatt fogtak el. A korabeli források szerint maga a császár igyekezett őt visszatéríteni a pogány hitre, ám ő nem hagyta magát, babonaságnak nevezte a pogányságot. Claudius Gothicus dühében Aster nevű főtisztjére bízta Szent Valentint és utasításba adta kivégzését. A keresztény pap aznap este Aster házában szónokolt a keresztény hitről, majd a legenda szerint visszaadta a főtiszt vak lányának látását. Ennek hatására Aster és teljesen családja megtért, megkeresztelkedett. Sajnos ez rossz ötletnek bizonyult, ugyanis a császár másnap Szent Valentinnal együtt Astert és családját is kivégeztette. A Valentin-nap atyját valószínűleg a Flaminius kapunál fejezték le, sírja fölé később I. Gyula pápa templomot építtetett.
Érdekesség, hogy a III. századból, II. Claudius császár korából több Valentinus, vagyis Valentin nevű mártír is ismert, közülük kettő, a fent említett Római Szent Bálint és Terni Szent Bálint püspök tisztelete terjedt el Európában. Történészek szerint e két alak története összefonódott az évszázadok során, de az sem teljesen kizárható, hogy a kettő ugyanaz a személy volt. Bálint Sándor magyar néprajzkutató szerint a Szent Bálintok tisztelete először a mai Olaszország területén terjedt el, majd elérte Magyarországot és Németországot is. A romantika és a szerelem pedig valószínűleg úgy kapcsolódott idővel Szent Valentinhoz, hogy a február 14-e egyfajta tavaszi advent, a tavasz pedig a népi hit szerint a legszerelmesebb évszak.