Egy magyar nő, aki a törvények ellenére sem tett le az álmáról! Az ország első női ügyvédjének, dr. Ungár Margitnak izgalmas története

Ungár Margit 1897-ben született Diósgyőrben, polgári zsidó család gyermekeként. Már egész fiatalon is nagyon érdeklődő volt, és a tanulás iránti vágy a jegyein is meglátszott, az érettségi után pedig Budapesten szeretett volna ügyvédnek tanulni. A felvételijének egyik alapkövetelménye az volt, hogy mindenből kitűnő legyen, és bár ez a férfi jelentkezőkre nem vonatkozott, Margitnak ez nem állhatott az útjába, végül aztán tényleg sikerült felvételt nyernie a jogi karra. Ám Budapesten nem tanulhatott, előbb Debrecenben, majd Szegeden folytatta a tanulmányait.

És nem ment minden annyira könnyen. Margit elsőéves volt, amikor visszavonták azt a rendelkezést, miszerint nők is járhatnak jogi egyetemre, azonban szerencsére az előző tanévben beiratkozottakat ez nem érintette, így folytathatta tanulmányait és 1923-ban át is vehette a jogi diplomáját, summa cum laude. Az akkoriban csak férfiakból állóügyvédikamara kezébe került a sorsa, ugyanis ők döntöttek arról, hogy egyáltalán bekerülhet-e nőként az ügyvédjelöltek közé, a többség pedig igennel szavazott. Mivel akkoriban nem volt könnyű feladat ebben a szakmában nőként munkát találni, így bátyjánál, dr. Ungár Ferencnél kezdte meg a gyakorlatot, aminek letelte után Magyarországon az első nőként 1928. június 24-én tette le ügyvédi és bírói vizsgáját, amit június 30-án az eskütétel követett.

Bátyja után dr. Vági József ügyvédhez került, akivel szépen lassan egymásba szerettek, majd összeházasodtak. Ungár Margit praxisa mellett tagja volt a Feministák Egyesületének, és 1933-ban ő írta meg azt a benyújtott parlamenti előterjesztést, ami a házasságon kívül született gyermekek védelméről szólt, továbbá aktívan részt vett azon előterjesztésben is, amely szerint törvénybe kell iktatni a nők választójogának megadását és a szabad pályaválasztásukat is. Sosem szerette, ha ügyvédnőnek hívták, inkább a dr. Ungár Margit ügyvéd megszólításhoz ragaszkodott.

Sajnos a zsidó törvényeket azonban ő sem kerülhette el, 1939 nyarán a zsidó ügyvédek névjegyzékébe tették át, majd a nyilas hatalomátvétel után a férjével a egy csillagos házba kerültek, ahol bár továbbra is próbálták ellátni munkájukat, hogy miként élte meg mindezt? Arról egy akkoriban feljegyzett mondata sokat elárul: „1944 óta egész korábbi normális életemről le kellett mondanom”. A háború után egy ideig tagja volt a egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottságnak, ám férje többszöri agyvérzése után lebénult és Margit ideje nagy részét az ő ápolásával töltötte. 1953-ig férjével közösen, aztán ezt követően egészen 1958-ig önállóan praktizált majd még négy évig, egészen nyugdíjba vonulásáig egy Ügyvédi Munkaközösség tagja volt. Élete vége felé szegénységben élt. dr. Ungár Margit 1969-ben, 72 éves korában hunyt el és bár életében vegyes érzésekkel fogadta őt az ügyvéd szakma, kitartó munkája és törekvései nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy nőknek ma már ne csak egy álomhivatás legyen az ügyvédi pálya, hanem egy elérhető cél.

Most pedig következzen 10 olyan inspiráló nő, aki hatalmas befolyással volt a világ fejlődésére!