Borítókép: Screenshotolsz, hogy ne felejtsd el? Lehet, hogy pont ezzel rontasz a helyzeten Forrás: Marcus Aurelius/Pexels

Screenshotolsz, hogy ne felejtsd el? Lehet, hogy pont ezzel rontasz a helyzeten

Utoljára frissítve:
Te is lefotózod vagy screenshotolod, amit később meg akarsz jegyezni? Egy új kutatás szerint éppen ez lehet az oka annak, hogy végül könnyebben elfelejted.
  • A Binghamton University kutatói azt találták, hogy az emberek rosszabbul emlékeztek azokra a képekre, amelyekről screenshotot készítettek, mint azokra, amelyeket csak megnéztek.
  • A jelenséget photo-taking impairment effectnek nevezik.
  • Az egyik magyarázat szerint a képkészítés elvonja a figyelmet attól, amit éppen meg szeretnénk jegyezni.
  • Egy másik elmélet a cognitive offloading, vagyis hogy az agy kevésbé próbál megjegyezni valamit, ha tudjuk, hogy elmentettük máshová.
  • A kutatók inkább azt javasolják, hogy amit tényleg meg szeretnél jegyezni, írd le, mert ez aktívabb feldolgozásra készteti az agyat.

Te is azok közé tartozol, akik mindent lefotóznak vagy screenshotolnak, amit „majd később” meg akarnak nézni? Egy receptet, egy beauty terméket, egy címet, egy idézetet, egy ruhát vagy éppen egy fontos információt? Ismerős. A probléma csak az, hogy ezeknek a képeknek jelentős részére soha többé nem nézünk rá. Egy új kutatás szerint pedig nemcsak a telefonunk galériáját töltjük meg feleslegesen: még az emlékezetünknek sem feltétlenül teszünk jót vele.

A Binghamton University kutatói azt vizsgálták, mi történik, amikor valamit azért mentünk el a telefonunkra, hogy később könnyebben fel tudjuk idézni. Az eredmény meglepő volt: az emberek kevésbé emlékeztek arra, amiről screenshotot készítettek, mint arra, amit egyszerűen csak megnéztek és továbbléptek. A jelenségnek neve is van: photo-taking impairment effect, vagyis nagyjából a fényképezés által kiváltott emlékezeti romlás.

Miért felejtünk könnyebben, ha elmentjük?

A kutatók több lehetséges magyarázatot is felvetettek. Az egyik a megosztott figyelem. Amikor elővesszük a telefonunkat, megkeressük a megfelelő képernyőt, elkészítjük a screenshotot vagy fotót, majd elmentjük, az agy figyelmének egy része magára a műveletre irányul. Így kevesebb mentális kapacitás maradhat arra, hogy ténylegesen feldolgozzuk azt, amit látunk. A másik magyarázat az úgynevezett cognitive offloading, vagyis amikor az agy „kiszervezi” az információ tárolását egy külső eszközre.

Gondolj csak bele: hány telefonszámot tudsz ma fejből? Valószínűleg jóval kevesebbet, mint tíz-húsz évvel ezelőtt, egyszerűen azért, mert már nincs szükség rá. A telefonod megjegyzi helyetted. Ugyanez történhet akkor is, amikor screenshotot készítesz: az agy úgy érzékelheti, hogy az információ biztonságban van valahol máshol, ezért nincs akkora szükség arra, hogy saját maga eltárolja.

Még arra sem emlékeztünk, hogy lefotóztuk

A kísérlet során a résztvevők különböző műalkotásokat - fotókat, festményeket és rajzokat – néztek meg, és egy részük esetében screenshotot is kellett készíteniük. Később három, egymáshoz nagyon hasonló kép közül kellett kiválasztaniuk azt, amelyet eredetileg láttak. Az eredmények szerint a résztvevők rosszabbul emlékeztek azokra a képekre, amelyekről screenshotot készítettek, mint azokra, amelyeket csak megnéztek. Sőt, még arra is kevésbé emlékeztek, hogy egy adott képet egyáltalán lefotóztak-e. Ami még érdekesebb: a hatás akkor is megmaradt, amikor a résztvevők tudták, hogy a képet azonnal törlik, vagyis nem marad meg külső emlékeztetőként.

Forrás: Mihis Alex/Pexels

A screenshot kizökkenthet a pillanatból

A harmadik lehetséges magyarázat az úgynevezett attentional disengagement, vagyis amikor a fotó vagy screenshot elkészítése mentálisan eltávolít attól, amit éppen átélsz vagy látsz. Ahelyett, hogy teljes figyelemmel feldolgoznád az információt, egy pillanatra kilépsz a helyzetből, és átváltasz arra, hogy dokumentáld azt. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy az élmény vagy az információ kevésbé mélyen rögzüljön.

Akkor soha többé ne fotózzunk le semmit?

Nem erről van szó. A képek nagyon is segíthetik az emlékezést – ha később valóban visszanézzük őket. Korábbi kutatások szerint például memóriazavarokkal küzdő emberek jobban fel tudták idézni napjuk részleteit, amikor utólag átnézték a róluk készült fotókat. A probléma inkább azzal a több száz vagy több ezer screenshotunkkal van, amelyek a galéria mélyén kötnek ki, és soha többé nem találkozunk velük. A tanulmány egyik szerzője szerint ha nem használjuk aktívan ezeket a képeket emlékeztetőként, valószínűleg nem sok hasznunk lesz belőlük.

Ha tényleg meg akarod jegyezni, inkább írd le

A kutatók szerint egy régi, egyszerű módszer hatékonyabb lehet: írjuk le az információt. Ez ugyan szintén egyfajta külső tárolás, de közben arra kényszeríti az agyat, hogy aktívan feldolgozza azt, amit meg szeretnénk jegyezni. Nemcsak megnyomunk egy gombot, hanem ki kell választanunk a lényeges információt, meg kell fogalmaznunk és le kell írnunk. Szóval amikor legközelebb meglátsz egy receptet, egy könyvcímet vagy egy fontos gondolatot, amit biztosan nem szeretnél elfelejteni, talán ne automatikusan a screenshot gombot keresd.

Lehet, hogy a jegyzet app - vagy akár egy régimódi papír és toll - végül sokkal többet segít az emlékezetednek.