Amit a Hunyadi sorozat nem mesélt el: Ilyen szomorú fordulatot vett Vitéz János élete a nándorfehérvári győzelem után

Véget ért minden idők legnagyobb költségvetésű és legsikeresebb magyar sorozata, a Hunyadi. A Bán Mór regényei alapján készült alkotás azóta a nemzetközi szakma figyelmét is felkeltette, hiszen már műsorra tűzték az osztrák állami tévécsatornán, az ORF-on, valamint felkerült a Netflix kínálatába is. A Hunyadi alig két nap alatt letarolta a mezőnyr, és a legnézettebb tartalom lett srtreamingplatformon. Ezen a ponton joggal merül fel a kérdés: ekkora siker után mi lesz a következő lépés? A Hunyadinak vajon lesz folytatása? Mátyás király külön sorozatot kaphat?

Nos, ha erre eddig válaszunk nincs is, most eljátszunk kicsit a gondolattal, és sorra vesszük, hogy hogyan folytatódhatna a Hunyadi sorozat, azaz utána jártunk, hogy mi történt a szereplőkkel a nándorfehérvári csata után.Arról már olvashatták, hogy mi történt Hunyadi Lászlóval, most pedig lássuk a család szövetségesét és barátját, Vitéz Jánost!

Így alakulna Vitéz János története, ha folytatást kapna a Hunyadi sorozat!

Hunyadi János halála után Vitéz János jelentős szerepet vállalt a család életében, hiszen "apai gyámja" lett fiainak, és akkor sem tagadta meg őket, amikor az az ő életét is veszélyeztette. V. László király például be is börtönözte, amikor kivégeztette Hunyadi Lászlót Cillei Ulrik meggyilkolása miatt, azonban a pápai legátus közbenjárására hamarosan szabadon engedték. Hunyadi kivégzése ellentmondásos esemény volt, amely erős reakciókat váltott ki a Hunyadi családhoz hűségesek körében, Vitéz János bebörtönzése a velük való kapcsolata miatt azt jelezte, hogy a király megpróbálta megszilárdítani hatalmát és elnyomni minden potenciális ellenzéket. Mindez azonban csak tovább erősítette Vitéz elkötelezettségét a Hunyadiak ügye iránt, és jelentős szerepet játszott későbbi erőfeszítéseiben Mátyás trónra juttatását illetően, valamint erősen formálta későbbi politikai stratégiáit és a monarchiához való viszonyát. Sikerei végül együtt szárnyaltak a családéval, akik hálájukat nem felejtették el kifejezni akkor sem, amikor Mátyásból király lett.

1465 februárjában Vitéz Jánost esztergomi érsekké nevezte ki az új uralkodó, ez pedig jelentősen megnövelte tekintélyét és befolyását. Mátyásnak szövetségeket kellett építenie és meg kellett szilárdítania hatalmát, Vitéz így a királyság egyik legbefolyásosabb személyisége lett mind vallási, mind világi ügyekben. Ez a pozíció nemcsak az egyház hatalmas erőforrásai és adminisztrációja felett biztosított számára ellenőrzést, hanem lehetővé tette, hogy kulcsszerepet játsszon a bel- és külpolitikában is. Emellett Vitéz János elkötelezett volt az oktatás iránt, így elkezdett egy virágzó szellemi közösség létrehozásán dolgozni hazánkban. Esztergomban pazar palotát építtetett, képtárat és könyvtárat alapított. Vitéz pártfogása alatt a várost a reneszánsz kultúra élénk központjává alakította, ami vonzotta a művészeket, a tudósokat és az értelmiségieket. Családi és szakmai kapcsolatai a magyar reneszánsz kiemelkedő alakjaival, mint például unokaöccse, Janus Pannonius és egykori tanítványa, Mátyás király, aláhúzzák Vitéz János központi helyzetét és mély befolyását a korszak szellemi és kulturális tájképén. Azonban Mátyással kapcsolatuk 1470 körül megromlott, amit Mátyás egyre inkább centralizált uralma és az ambiciózus politikájához szükséges források iránti igénye okozott.

Mindez pedig összeütközött az egyház - amelyet ugye Vitéz képviselt - érdekeivel. Mátyás politikai programjának elemei, mint például az egyház megadóztatása, elkerülhetetlenül súrlódásokhoz vezetettek, majd a cseh háború miatti nézeteltéréseik tovább mélyítették a kettejük között tátongó szakadékot. Vitéz János kezdetben támogatta, majd ellenezte a harcokat, ám tanácsait a király már nem értékelte, így nyilvánvalóvá vált, hogy inkább már zavarják egymás köreit és érdekeit. Végül Vitéz 1471 tavaszán egy összeesküvésben vett részt, melynek célja az volt, hogy IV. Kázmér lengyel király fia kerüljön a magyar trónra. Részvétele egy puccsban az ellen a király ellen, akinek a trónra segítésében maga is részt vett, a Mátyással való kapcsolatuk drámai eszkalációját jelentette. Mátyás kiterjedt kémhálózattal rendelkezett, így időben értesítették a készülődésről, ő pedig gyors lépéseket tett, hogy politikailag biztosítsa hatalmát. Vitéz János 1471. decemberében végül kibékült Mátyással, ám 1472. márciusában mégis bebörtönözték, majd 1472. augusztus 9-én meghalt. A rövid kibékülés, majd bebörtönzés jelezte, hogy Mátyás a megállapodás ellenére sem bízott meg teljesen többé már Vitézben, és továbbra is potenciális veszélyt látott benne hatalmára nézve. Ez az időszak egyértelműen megtépázta korábbi gyámja és barátja állapotát. A helyzet okozta stressz, valamint a mozgásában és ellátásában bekövetkezett korlátozások megviselték Vitéz János egészségét, ami végső soron halálához vezetett.

Most pedig íme 8 izgalmas történelmi tény, ami kimaradt a Hunyadi sorozatból!