Mindent a hamburgerről #1 - A street food története

"Az utcai élelmiszerárusítás kezdete visszanyúlik egészen Görögországig és a római birodalomig. Számos bizonyíték került elő Pompeii-ből az ásatások során, mely bizonyította, hogy a szegényebb sorban élő ókori római lakosok, akiknek bérházaikban nem voltak sütők illetve kémények széles körben fogyasztották az utcai sütők portékait. Közös étkezések alkalmával a csicseriborsó levest és kenyeret.
Az ókori Kínában is fontos szerepet töltöttek be az utcán készült ételek. Általában a szegényebb embereket szolgálták ki ily módon, de a gazdagabb lakosok leküldték a szolgáikat az utcára vásárolni, hogy aztán a saját otthonokban tudjanak enni.
Firenzei utazók beszámolóiból kiderül, hogy a késői 1300 as években Kairóban az emberek az utcán étkeznek bőr „tányérból” . Bárány kebabot, rizst és fánkot vásárolnak az utcai árusoktól. A reneszánsz Törökországban láttak sok árust - ahogy az utazók mondják- „illatos és forró hús falatok lengik be a városok utcáit”. Itt már megjelent a bárány mellett a csirke is.

Törökország volt az első ország, ahol kidolgozták és szabályozták az utcai sütés főzést 1502-ben. Az azték piactereken rendszeresen részt vettek olyan „gyártók” akik saját italaikat árusították, közel 50-féle tamalest. Az összetevők között volt pulyka, nyúl, béka, halak, gyümölcsök és tojás valamint előszeretettel sütöttek rovarokat. Természetesen a spanyol gyarmatosítás után megjelent a búza és a cukornád és az állattenyésztés is nagyobb szerepet kapott, de megpróbálták megőrizni hagyományos étrendjüket.
Az amerikai gyarmati időszakban utcai árusok elsősorban leveseket árultak. Pacal vagy osztriga kagyló levest, ezekben a kis utcai standokban lehetett még vásárolni gyümölcsöket és édességet is. Abban az időszakban az osztriga egy alacsony áru terméknek számított mind addig amíg a túlhalászat miatt az áruk emelkedni kezdett.
Az 1700-as években elsősorban afrikai származású nők árulták az általuk készített ételeket,savannah diót, kávét, kekszet, pralinékat. De a bevándorlási hullámmal a 18-19.-században az utcai árusok termékei is megsokasodtak.
Érkeztek erdélyből akik mézeskalácsot mások édes vagy szalonnás puliszkát árultak.

Az eredetileg Japán, de a kínai bevándorlók által jutott el Amerikába a Rámen is, mely eleinte utcai árusok standjainál voltak kaphatók. Feltehetően az 1840-es évek Párizsából származik az a fantasztikusan egyszerű de mégis egy világot meghódító ötlet, hogy a burgonyát csíkokra vágva forró zsiradékban ropogósra sütve, papír zacskóban kocsikról árulják. A viktoriánus Londonban is működtek street élelmiszert árusító egységek, melyek kínálatában a pacal, borsó leves, borsó-hüvely vajban,kürticsiga, garnélarák, és a zselés angolna szerepelt.
Utcai ételt árusító kocsikkal, standokkal, bódékkal bármerre is indulunk, mindenhol találkozni fogunk. Minden országban akár régiónként is változhat az azonos ételek elkészítésének módja. Ezekben az a jó, hogy minden árus a saját és családja íz világát adja át az utazón keresztül a világnak."

Folytatjuk, maradjatok velünk!

DIVAT A NASSOLÁS HOLLYWOODBAN - FOTÓK.