Megán hercegné?! Miért fordítjuk le egyáltalán a királyok és hercegnők nevét?

Megán hercegné. Még a Wikipédián is a Megán sussexi hercegné formula szerepel. Ez a meglehetősen szokatlan elnevezés a Facebook-kommentelőknél is rendszeresen kicsapja a biztosítékot – sokan pedig egyszerűen azt hiszik, hogy elírták a hercegné nevét. De miért fordítjuk le külföldi emberek nevét egyáltalán? Miért nem hívjuk II. Erzsébetet egyszerűen Elizabethnek, VI. Fülöp spanyol királyt pedig Felipének? Illetve ha már így hívjuk őket, miért nem vagyunk következetesek? Miért nem lett a közbeszédben Harry hercegből Henrik vagy Edward királyi hercegből (Erzsébet negyedik gyermekéből) Eduárd? Megpróbáltunk utánajárni: feltettük kérdéseinket az MTA Nyelvtudományi Intézetének.

Megtudtuk, hogy amint az sejthető volt, az, hogy magyarra fordítjuk, illetve átírva emlegetjük-e az uralkodók és családtagjaik neveit, egyszerűen hagyomány kérdése, legalábbis akkor, ha az eredeti név latin betűs nyelven van. „A latin betűs írású nyelvekből átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú, például: Brankovics György, Husz János, Kálvin János, Kolumbusz Kristóf (Đorđe Branković, Jan Hus, Jean Calvin, Cristoforo Colombo helyett). Más nevekben a sorrend és az utónév magyaros, a családnév írása azonban megmaradt, például: Luther Márton, Marx Károly (Martin Luther, Karl Marx helyett)” – idézi a magyar helyesírás szabályait Dr. Ludányi Zsófia, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Ennek értelmében az uralkodók mint fontos történelmi személyek nevét szokás magyarra fordítani, ugyanígy a fontos vallási személyiségekét, például a római katolikus egyházfőt is szinte kizárólag Ferenc pápa néven emlegetjük a magyar nyelvű újságcikkekben vagy egyéb szövegekben.

forrás: Getty Images

Mivel Harry herceg nevét is angol eredetiben használjuk, könnyen lehet, hogy Meghan Markle neve sem magyar alakjában fog meghonosodni az itthoni közbeszédben.

A fent leírt fordítósdi tehát hagyomány, szokás, nem vonatkozik rá nyelvi szabályozás. Nem kötelező az uralkodóneveket magyarul emlegetni, csak általában így alakul. Éppen ezért az sem hiba, ha nem alakul így; például Diana hercegnőre is a legritkábban hivatkozunk Diána hercegnéként. Ludányi Zsófia még hozzáteszi:

„Hogy az újdonsült sussexi hercegné neve mennyire »hagyja magát« magyarítani, azt az idő fogja eldönteni. Valóban létezik, adható a Megán női keresztnév. Mivel újabb keletű, szokatlanabb keresztnévről van szó, nyilván azért érezzük furcsának, erőltetettnek a Megán hercegné elnevezést.”, majd így folytatja:

Az tehát, hogy lefordítjuk-e magyarra az uralkodóházak tagjainak nevét, vélhetően attól is függ, hogy mennyire része az adott név magyar megfelelője a nyelvi hagyományainknak. Ludányi Zsófia szerint azért megvan az oka annak, hogy Harry herceg nevét nem szoktuk magyarra fordítva emlegetni.

Nézd meg ezt a galériát is: