El tudsz képzelni egy fantázia nélküli életet?

Az afantázia egy olyan rendellenesség, amiről keveset hallunk, pedig az emberiség 2-3%-át érinti. Egy idegrendszeri rendellenesség, amely során az agy kicsit másképp működik: a gondolatokhoz nem társít képeket, azaz ha egy afantáziás gyereknek mesét olvasnak, a sárkány és a lovag közötti harc csak egy történés, helyzet, nem társul hozzá fantáziadús képi világ.

Más látni és más gondolatban látni...

Mérhető a képzelet? Igen!

Az ideggyógyászok a Vividness of Visual Imagery Questionnaire módszerrel figyelik az agyi működést fantáziálás közben, hogy mennyire élesen rajzolódik ki az elmében a kép. A kutatók számára sokáig egy ismeretlen terület volt, hogy ez a mentális probléma mire vezethető vissza, honnan ered vagy mit lehet vele kezdeni. Azok, akik így születtek, sokáig rá sem jönnek, hogy az ő agyuk másképp működik. Struktúrákat és információkat raktároz az agyuk és vetít ki, de nem képként. Arra jöttek rá a kutatók, hogy valakinél agysérülés okozza a bajt, és előfordul, hogy átélt trauma váltja ki ezt az állapotot.

A 26 éves Liam McNulty, aki mérnőkként dolgozik, akkor jött rá, hogy valami nála másképp működik, amikor egy rokona elkezdett erről a rendellenességről beszélni egy családi összejövetelen, egészen addig nem tudta, hogy mások el tudnak képzelni képeket a fejükben. Ő csak monitoron, fényképen, magazinban stb., lát képet, amit a szemével érzékel.

A vizualizáció Liam számára csak annyi, hogy vázlatosan, körvonalaiban van egy gondolat a fejében, a neurológusok szerint éppen ezért a múltra is nehezebben emlékeznek, nem látnak minifilmet, mint az átlagos emberek, ha vissza kell emlékezniük. A jövőre gondolva sem látnak kirajzolódó képeket, sőt a jelenben sem működik a fantáziájuk.

Mihez kell képalkotás?

Jóformán mindenhez – gondolhatnád, az afáziások között rengeteg mérnök, programozó, matematikus, biológus, kémikus van, azaz reál beálítotságúak, pedig csak arról van szó, hogy a művézi oldaluk nem olyan erős, hiszen ahhoz el kell fejben képzelni a dolgokat. A regények számukra betűk halmaza, a lerajzolni való emlék pedig csak egy fekete folt vagy egy rács információkból. Persze erre is van kivétel, a Disney egyik illusztrátora, Glen Keane, aki a Kis hableányt rajzolta, ő is afantáziában szenvedett, de megtanult magától egy technikát, hogyan tudjon alkotni.